Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 27 (104. szám) - Egyes választási törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
868 hogy az 50 százalékos részvételi arányt követeljük meg az első fordulóban, mert láthatjuk, hogy ennek a fele sem szokott az urnákhoz járulni az első fordulóban, míg ha a Jobbik által beterjesztett 25 százaléko s részvételt követeljük meg, az olyan elérhető célt jelent a választópolgároknak, ami arra sarkallhatja őket, hogy az urnákhoz járuljanak. A másik dolog, amire választ kell adnia ennek a módosító javaslatnak, hogy ne kelljen sokszor megismételni egy válasz tást. Nyilván az egész előterjesztésnek ez a célja. Gyakorlatilag a második fordulóban a részvételi küszöb eltörlése lenne az a megoldás, ami ezt a problémát ki tudná küszöbölni, hiszen legutóbb Püspökladányban a második fordulóban sem volt meg a 25 százal ékos részvételi arány. Azért kell gyakran megismételni a választásokat, mert a részvevők száma nem éri el a 25 százalékot. Ha az első fordulóban valamilyen legitimációs küszöböt fel tudunk mutatni, és a szabályozás valamilyen legitimációs küszöböt támaszt a választópolgárokkal és a mandátumszerzéssel szemben, és ezt csak a második fordulóra törli el, akkor ez egy olyan kompromisszumos javaslat lehet, amely mind a két problémát ki tudja küszöbölni, amit ez a javaslat igyekszik megcélozni. Köszönöm a figyelme t. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Nem akartam közbeszólni, de most megjegyzem, ez már a részletes vita második szakaszára vonatkozott volna, de egyszerűbb ez így. Ez volt az eredeti elnöki előterjesztés is, amit a Jobbik nem támogatott. Karácsony Gergely képviselő úr következik. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak azért kértem szót, hogy megkérdezzem az előterjesztőket, végül is hogyan állnak a módosító javaslatokho z, mert az általános vita kapcsán valójában már a részletes vitát is elkezdtük. A módosító javaslatokról pedig Kósa Lajos képviselőtársam úgy nyilatkozott, hogy az a módosító javaslat, amit én beterjesztettem, támogathatónak tűnik számára. Aztán pedig látt am, hogy mi történt az alkotmányügyi bizottságban. Ez az egyik kérdésem. De ha már nálam van a szó, hadd reagáljak Dúró Dóra képviselőtársam szavaira, aki azt vetette fel, hogy a mandátumok és az állampolgárok szavazategyenlősége jelenleg sem áll fenn azér t, mert van egy listás ága a rendszernek és van egy egyéni, és az egyéni mandátumok között is óriási különbség van a választókerületi polgárok létszáma miatt. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon súlyos probléma, de ha már van egy probléma, akkor ne okozzunk e gy másikat is. Egy kétfordulós választási rendszerben, amelyben van egy első forduló, ahol megkövetelünk bizonyos legitimációs, érvényességi és eredményességi küszöböt, megengedhető az, hogy a második fordulóban arra koncentráljunk, hogy mindenképpen legye n érvényes kiosztott mandátum. Az eredményességi küszöböt a második fordulóban már nem érvényesítjük, és ha a jelöltnek valamilyen okból - például azért, mert három jelölt is indul - nincs meg az 50 százalékos többsége, akkor is megkapja a mandátumot, mert a rendszer nagyon okosan arra van kitalálva, hogy a második fordulóban dőljön el a verseny. Akkor viszont nem tudom, hogy az érvényességi küszöböt miért kell megtartanunk. Viszont én továbbra is nagyon erősen érvelnék amellett, hogy nem lehet különbséget tenni az időközi és a rendes választások között az eljárási szabályokban. Azért nem lehet, mert függetlenül attól, hogy valaki lemond vagy sajnálatos módon más okból szűnik meg a mandátuma, attól még amikor az Országgyűlésben fog szavazni, az ő szavazata u gyanannyit fog érni. Nem akarnám ezt hosszasan ragozni, de ez valóban egy létező probléma, amit már rég meg kellett volna oldani. Viszont én nem nagyon látok mást, mint hogy olyan megoldást alkalmazzunk, ami az időközi választásokat nem teszi másodosztályú vá, hiszen azok a mandátumok is ugyanannyit kell hogy érjenek.
