Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 27 (104. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - VONA GÁBOR (Jobbik):
749 Horvátországban, de az elmúlt években ez az ország, ez a viszonylat sajnos ki volt téve a magyar kormányzat megosztó nemzetpolitikai törekvéseinek, és csoda, hogy ez a közösség nem roppant bele ebbe a munkába. Úgy gondolom, a legkisebb határon túli magyar közösségnek is ugyanazt a figyelmet kell kapnia, mint a legnagyobbnak, ezért a közeljövőbe n Horvátország csatlakozásával megteremtődnek a feltételei annak is, hogy mielőbb újranyissuk az eszéki magyar főkonzulátust. Amikor Horvátország mellett elköteleztük magunkat, akkor nem csak politikai megfontolások ösztönöztek bennünket. Úgy gondolom, a m agyarhorvát gazdasági együttműködés jelentősége, az energetika területén való gazdaságpolitikai együttműködés, a határtérség fejlesztésében rejlő gazdasági együttműködés nem hangsúlyozható eléggé, és akkor a turizmusról - ami most már évente több százezer honfitársunkat közvetlenül is érinti - még nem is beszéltem. Arra is felhívnám a figyelmet, képviselő úr, hogy az elmúlt húsz esztendőben, sőt egy kicsit több mint húsz esztendőben Horvátország és a magyar térségpolitika délnyugati iránya - Quadrilaterale és mindenféle ilyen szavakat kellett megtanulnunk az elmúlt években - egy kiemelkedően fontos regionális együttműködési irány Magyarország számára. A Horvátországgal, Szlovéniával való együttműködés és ennek a hátterében Olaszország - amely hagyományosan KözépEurópához is erősen kötődik - nagyon jól egészítheti ki a visegrádi együttműködésünket. Az elkövetkezendő években tehát a magyar regionális politikának a délnyugati irányt lényegesen hangsúlyosabban, céltudatosabban kell tudnia meghatározni. A negyed ik vonatkozás pedig, ami miatt kiemelkedően fontos Horvátország számunkra, az egész Balkántérség. Egy olyan üzenet a Balkán számára Horvátország csatlakozása hosszú, katasztrófákkal terhes évtizedek után, hogy van fény az alagút végén. Azt gondolom, ez a szerbeknek, a macedónoknak, a bosnyákoknak vagy az albánoknak is egy egészen egyedülálló üzenetet hordoz. Megjegyzem, Magyarország fontosnak tartotta az elnökségi időszakban, hogy külön kapcsolatokat ápoljunk ezekkel az országokkal, elnöki, miniszterelnöki , házelnöki látogatások, találkozók zajlottak le ezekben a viszonylatokban, és mindegyik ország eggyel előre tudott lépni. Tehát Horvátország nem pusztán Horvátországról, hanem nagyon sok mindenről szól, és az, amit a magyar diplomácia, a magyar politika e gésze Horvátország csatlakozási tárgyalásainak a lezárásáért megtett, nagyon hosszú távon fog kamatozni az ország és az egész szomszédságunk számára. Ami pedig a nemzeti egység hiányát illeti: sajnálatos. Valóban erőltetettek és szánalmasak azok a támadáso k, amelyeknek folyamatosan ki vagyunk téve, de azt gondolom, hogy hozzászokhattunk ehhez, s végül is fogjuk föl úgy, hogy köszönettel tartozunk a szocialista képviselőknek, mert bizonyíthattuk, hogy ellenszélben is képesek vagyunk sikereket elérni. Köszönö m szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Mai utolsó napirend előtti felszólalóként Vona Gábor frakcióvezető úr következik, a Jobbik részéről “Ezt nem Jókai írta, hanem Alföldi rendezte” címmel. Parancsoljon, képviselő ú r! VONA GÁBOR (Jobbik) : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jókai Mór Az arany ember című regényében a főhős bármihez nyúl hozzá, arannyá válik a keze alatt. Ez az, ami az önök kormányzásáról nem mondható el. Az önö k kormányzása nem egy Jókairegény, hanem egy dráma, amelyet, úgy tűnik, hogy Alföldi Róbert rendezett. Alföldi Róbertre jellemző, hogy képes az eredeti értéktartalmat önmagából kiforgatni és eléggé torz, sok esetben beteg formában a színpadra álmodni. Önö knél is valami hasonló zajlik. Nem arannyá válnak a dolgok a kezeik alatt, hanem sárrá, és ez különösképpen érvényes a gazdaságpolitikájukra, mert mintha valami átok ülne azon. (14.50) Engedje meg a tisztelt kormánypárt, hogy végigszaladjak gyorsan néhány kezdeményezésükön, ami akár arannyá válhatott volna, de mégsem vált azzá. Különadókat vezettek be, ez önmagában egy nagyon jó kezdeményezés volt a multinacionális tőke ellen - de mi történt az önök keze alatt? Ezt
