Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 27 (104. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
744 ne egy beszállító, összeszerelő, kiszolgáló ország legyen, keveredjünk ki az évszázados függőségi kényszerből! A helyzet viszont úgy áll, hogy a gazdasági szabadságharc, miniszterelnök úr, a hét végén elbukott. Ö n új függőség után nézett, az államadósság egymilliárd euróval nőtt. A megállapodások érdemi tartalmáról nem tudunk semmit. Nem tudjuk azt, hogy pontosan hány munkahely fog létesülni, nem tudjuk azt, hogy önök miért nem a megújulóenergiaipari eszközgyártá sban, kutatásokban próbálnak szövetségeseket találni, jönneke például betelepített munkások, hogyan illeszkednek ezek a beruházások a magyar gazdaság természetes igényeihez. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Önök a munkavállalói jogok leépítésével megtisztított ák az utat a kínai kaszárnyakapitalizmus előtt. (Taps az LMP soraiban.) Ezzel szemben a magyar munkavállalók milliói számára védelmet az LMP népszavazási kezdeményezése jelenthet. Ön, miniszterelnök úr, a gazdasági szabadságharc jegyében felajánlotta az or szágot Kínának, s a munkavállalói jogok leépítése mellett - úgy tűnik - a politikai szabadságjogok tekintetében is Kínát tekinti példának. Azonban ez a politika van, akinek tetszik. Idézet: “A Fidesz Kínapolitikájának átfogalmazása és ennek első sikere, V en Csiapao látványos budapesti látogatása dicséretet és gratulációt érdemel” - írta Gyurcsány Ferenc. Hogy szokták önök mondani? Összenő, ami összetartozik. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében a miniszterelnök úr fog válaszolni. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megnyugtatni a magyar munkásokat, a helyzet mé g nem olyan rossz, hogy az LMPre kelljen számítaniuk, és csak az LMP védje meg az érdekeiket (Taps a kormánypártok soraiban.) , hanem szeretném világossá tenni, hogy Magyarország egy munkaalapú gazdaság irányába tart, ahol minden erőnket azért feszítjük me g, hogy képesek legyünk minden dolgozni akaró magyar ember számára munkát teremteni, és ez rendjén is van így. Ezért a munkások érdekeinek képviselete, ahol első helyre teszem, hogy legyen számukra elérhető, tisztességes munkáért tisztességes bért biztosít ó munkahely, továbbra is a kormány legfontosabb célja. Ami azt a kérdést illeti, hogy ismerjüke a valóságos életet Kínában, azt tudom mondani önnek, Schiffer képviselőtársam, hogy amikor legutóbb Sanghajban jártam, akkor fölkerestem a sanghaji református gyülekezet közösségét, ellátogattam a templomukba, és azt gondolom, hogy ezzel azt a kötelezettséget, ami a Kínában élő keresztények irányában a mindenkori magyar kormányt terheli, vállaltam, és annak eleget tettem. Ami a Kínában uralkodó gazdasági állapot okat illeti, kétségkívül a világsajtón keresztül inkább sikertörténetekről tudunk, de mindenkit szeretnék arra emlékeztetni, hogy Kínában az egy főre jutó nemzeti össztermék még mindig csak a fele a magyarországi egy főre jutó nemzeti összterméknek. Ugyana kkor az is kétségtelen, hogy miután Kínában nem uralkodott el az a nyugati liberális fölfogás, amely tönkretett bennünket az elmúlt 10 évben, vagyis nem gondolták azt, hogy munka nélkül is lehet pénzt csinálni, és nem gondolták, hogy elegendő számokat javí tgatni a könyvekben, és attól majd megjön egy nemzetgazdaság jóléte, hanem kifejezetten munkafedezetet tettek minden egyes gazdasági siker mögé, ez olyan dolog, amit nekünk érdemes ideológiai kérdésektől teljesen függetlenül figyelembe venni. És természete sen tisztelettel hallgattam meg az ön fölvetéseit, ugyanakkor az egyoldalúságra is szeretném fölhívni a figyelmet. Mert az erkölcsi kérdések kétségkívül fontosak - úgy, ahogy ön erre emlékeztet bennünket , de nem hanyagolnám azt a fajta erkölcsi felelőssé get, amellyel egyegy ország a saját polgárai biztonságáért és jólétéért tartozik. (Nyakó István tapsol.) Szeretném önöket emlékeztetni arra, nem összekeverve a különböző kérdéseket, hogy mégiscsak a világ egyik olyan gazdaságáról beszélünk, amely minden é vben több tíz millió embert emel ki a