Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 23 (103. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
620 államtitkár úr hosszan és pontosan beszélt, és a hozzá intézett számos kérdésem többségére is megnyugtató és pozitív választ kaptam tőle. Akkor is elmondtam és itt is szeretném elmondani mind a magam, mind a frakcióm nevében, hogy mindenképpen pozitívan szemléljük azt a változást, ami az állam és az egyházak kapcsolatában a választások óta beállt, pozitívan szemléljük azt, hogy a mostani kormányzat - ahogy államtitkár úr fogalmazott - megpróbálja helyreállítani azt a bizalmat, amely az állam és az egyházak között az elmúlt nyolcéves szocialista kormányzás időszakában erőteljesen megingott. Ehhez mi a magunk részéről természetesen minden támogatást megadunk. Üdvözöljük azt - bár nem tartozik szorosan az egyházügyi törvé nyhez, de engedjék meg, hogy erről is beszéljek, mert idekívánkozik, és lesz több olyan mondanivalóm, ami ezzel kapcsolatban nem szorosan a törvényhez, de a téma miatt idekívánkozik - a kormányzati szándékot, amely az elcsatolt területeinken működő egyháza k támogatására vonatkozik, azt a szándékot, amely arra vonatkozik, hogy szórványprogramot, szórványstratégiát kíván a kormány kidolgozni, illetve támogatni a szórványban élő magyarok hitéleti támogatására. Ezek mind jó és helyes irányok. Sajnáljuk egyébkén t - ezt viszont kritikaként kell hogy megfogalmazzam , hogy ezek az elemek még csak szimbolikus szinten sem jelennek meg a törvényben, és ilyen jellegű kötelezettségeket az állam számára nem írnak elő. Az rendben van, hogy önöknek most szándékában áll eze ket a lépéseket megtenni, de jónak tartanánk, ha a magyar állam számára ezek a kötelezettségek valamilyen szinten megjelennének ebben a törvényben, hogy a későbbiekben egy adott esetben más színű kormányzat se tudjon ezek alól a kötelezettségek alól kibújn i. Szóba került itt már többször az egyeztetés kérdése. Hadd világítsam meg ezt egy másik nézőpontból vagy két másikból. Államtitkár úr, azt, hogy nem voltak érdemi egyeztetések az érintettekkel, az egyházakkal se határon belül, se a határon túl, azt számu nkra a legvilágosabban az mutatja, hogy önök ennek a törvénynek a tárgyalásakor, de a benyújtásakor is azt az elmúlt egy évben követett, teljesen vállalhatatlan, általunk és a másik két ellenzéki párt által, úgy gondolom, joggal kritizált gyakorlatot követ ték, hogy egy ilyen fontos törvényt, egy sarkalatos törvényt képviselői önálló indítványként nyújtottak be. Nyilván önök is érzik, hogy ez vállalhatatlan. Ezt a törvényt a kormánynak kellett volna benyújtani, és akkor nyilvánvalóan kötelező lett volna bizo nyos egyeztetéseket megtenni. Az, hogy ezek az egyeztetések elmaradtak - amit az előttem szólók közül is többen kifogásoltak , annak számunkra a legékesebb bizonyítéka az, hogy ez a törvényjavaslat nem kormányelőterjesztésként került a Ház elé. Ezzel kap csolatban szeretném megemlíteni azt is, hogy lássunk világosan: ennek a törvénynek a hatálya nyilván Magyarországra terjed ki. Már az is felvethet kérdéseket, vagy érdekességként meg lehet említeni, az, hogy az állam hogyan szabályozza az egyházakat vagy a z egyházak működését, ez már önmagában is egy érdekes kérdés. Az pedig nyilván továbbvezet ennél, hogy hogyan terjedhet ki, kelle, hogy ennek a törvénynek a hatálya bármilyen formában az ország határain túlra is terjedjen, és bármilyen formában tartalmazz on rendelkezéseket, kitételeket, illetve a kormány számára kötelezettségeket az elcsatolt területeinken élő magyar egyházakkal kapcsolatban. Mi úgy gondoljuk, szerencsés lett volna - és ezt módosító javaslat formájában majd meg is fogjuk tenni , ha a törv ény ilyen kitételeket tartalmazott volna. (11.50) Itt szeretném megjegyezni - visszatérve az előző gondolatomra , én az elmúlt két hétben számos környező régió különböző felekezetű egyházi vezetőjét, lelkészét felkerestem, és azok a visszajelzések jöttek, államtitkár úr, hogy önök őket sem keresték meg, az ő véleményüket sem kérték ki, illetve közülük egyetkettőt megkerestek. Bizonyára nem érkezett ilyen megkeresés több történelmi vagy Magyarországon történelminek számító felekezethez, mint ahogy például a környező országokban élő evangélikusok, unitáriusok, illetve a görög katolikusok véleményét nem kérték ki ezzel a törvénnyel kapcsolatban.
