Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
224 bonyolultabbá, nehézkesebbé vált, ami az alkalmazhatóság és a jogbiztonság oldaláról kérdőjelezte meg a közbeszerzési törvény működőképességét. A gyakorlat által felvetett problémákat korábban újabb és újabb részletszabályokkal próbálták - jobbára sikertelenül - feloldani. A jelenleg is hatályos törvényt ért leggyakoribb kritikák között vezető helyen szerepel az, hogy a szabályozás átláthatatlan. Ennek fő oka éppe n a törvény burjánzó szerkezete, bizonytalan nyelvezete és szerkesztésmódja. Sok helyen követhetetlen, többszörös visszahivatkozásokkal állapítja meg az alkalmazandó szabályokat. Csak példaként említem, hogy a hatályos jogszabályban négy különböző jogszabá lyi helyet figyelembe véve kell megállapítani azoknak az eljárási szabályoknak a körét, amelyek az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárásra, vagyis a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkoznak. Ez az átláthatatlanság és nehézkesség egy alapvetően rossz szemlélet eredménye. Korábban a jogalkotókat az az eleve kudarcra ítélt elgondolás vezette, hogy minden lehetséges élethelyzetet vagy visszaélésszerű magatartást le lehet fedni konkrét szabályokkal. Eljárási szabályokat ilyen szemléle t mentén nem lehet alkotni, hiszen ez egy végletekig bonyolított szabályrendszerhez vezet, vezetett; ráadásul a tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy ilyen bizonytalan jogi környezet akadályt jelent a hatékony és eredményes beszerzéseknek, és csak az a s zakértői réteg tud profitálni belőle, amelynek tagjai kellően magas tiszteletdíjért képesek a jogi dzsungelt átlátni. Ezért mi nem foltozgatjuk tovább a régi törvényt, azt lecseréljük, és egy teljesen új szabályozási keretet alkotunk meg helyette. Új szeml élethez új törvény kell. A kormányváltás után azonnal hozzáláttunk az új keretek kidolgozásához, és már tavaly nyáron olyan, halasztást nem tűrő módosításokat eszközöltünk a régi törvényen, amelyek hatásaként nagyban egyszerűsödött a jogi környezet. Az új közbeszerzési törvény megalkotását az átláthatóság, az egyszerűség, az eljárások gyorsításának követelménye vezette. A Széll Kálmánterv strukturális szemléletéhez jól illeszkedik a korrupció visszaszorítására, az állami vagyon védelmében megtett határozot t és hatékony lépés. Az új törvény megújult szerkezete és közérthető rendelkezései miatt érdemi előrehaladást jelent az egyszerűség és áttekinthetőség irányába. Az új felfogásban készített törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy szakértői segítség nél kül bárki könnyen megértse és használja a törvény rendelkezéseit. (11.40) Az egyszerűség és átláthatóság jegyében az új kodifikációs megoldás három alappillére támaszkodik. Az új eljárási törvény keretjellegű, így a részletszabályokat további, kisszámú vég rehajtási rendelet fogja tartalmazni; a részletszabályozás helyett alapelveket fektet le, valamint a jogorvoslat az eljárásokat gyorsító és a jogértelmezést elősegítő, egységesítő eszközként jelenik meg benne. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban több az edd iginél általánosabb megfogalmazású szabály, az eljárások jogszerűségét új garanciális alapelvek erősítik. A gyakorlatban nem a részletszabályokat kell figyelembe venni, hanem a törvény szellemét. Rögzítjük az átláthatóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, a r endeltetésszerű joggyakorlás mellett a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elvét is. Az új alapelvek bevezetésével a törvény teljes egészében lefedi és tiltja azokat a magatartásokat, amelyek a törvényi szabályok kijátszására irányulnak. Minden alapelv egyúttal önálló szabályként működik, azokra a közbeszerzés szereplői jogot alapíthatnak. Az alapelvek megsértése önmagában is olyan jogsértés, amellyel szemben jogorvoslattal lehet élni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Az új jogalkotói megköze lítés hatékonyabbá teszi mind az eljárások lefolytatását, mind a korrupciós eljárások, annak lehetőségeinek visszaszorítását. Az új törvény abban is újszerű, hogy a Széll Kálmántervben foglaltaknak megfelelően kizárja az adóelkerülést célzó, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű gazdasági társaságokat a közbeszerzési eljárásból. Az állami adóbevételekből a költségvetési szervek által lefolytatott beszerzés során az adóforintok a korábbi években olyan vállalkozásokhoz kerültek, amelyek tev ékenységük után nem fizettek adót Magyarországon. Ezt a felelőtlen, a költségvetést kétszeresen
