Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Latorcai János):
205 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbség i véleményt Gőgös Zoltán képviselő úr fogja megfogalmazni, akinek meg is adom a szót. Kérem, hogy tegye fel a mikrofont, képviselő úr, látom, beakadt, ez gondot jelent. Köszönöm szépen. Öné a szó, képviselő úr. GŐGÖS ZOLTÁN , a mezőgazdasá gi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi napon tárgyalta a mezőgazdasági bizottság ezt a törvényjavaslatot, és az volt a véleményünk, hogy ez a törvényjavaslat nem szol gálja azt a célt, amit az előterjesztők ebben számunkra leírtak. És ha valaki megkapta - gondolom, mindenki megkapta - a Transparency International 9 oldalas kritikai észrevételét, akkor nagyon nem kell indokolnom, miért mondtuk mi erre a törvényjavaslatra , hogy nem. A legnagyobb baja ennek a törvényjavaslatnak az, hogy a végrehajtási szabályok ismerete nélkül hozunk most olyan döntéseket magántársaságok esetében, ahol gyakorlatilag az államnak szabad kezet adnánk arra, hogy csőd- és felszámolási eljárás ka pcsán azt csináljon, amit akar. Ez egy elég durva beavatkozás az állam részéről a gazdasági életbe, de ez már, úgy látom, nem meglepő, hiszen nagyon sok ilyen jellegű törvénnyel fogunk ma itt találkozni a parlamentben, késő este majd azzal is többek között , hogy ha nem emel bért, akkor igen szigorú büntetést kap. De ez abba a sorba illeszkedik, hiszen itt megint egy hatalomtúlterjeszkedésről beszélhetünk. Azt gondolom, hogy amennyiben az állam kiemelten fontosnak tart bizonyos vállalkozásokat gazdasági érte lemben, akkor más megoldása is van, mint az, hogy a saját kezeibe vegye, és a saját maga által kijelölt szervezeten vagy személyen keresztül próbálja érvényesíteni az akaratát. Én azt hiszem, voltak arra az elmúlt időszakban példák, hogy amennyiben országo s jelentőségű vagy térségi jelentőségű cég felszámolás alá került, akkor igenis volt az államnak olyan lehetősége, hogy segítse ezt a folyamatot, segítse azt a dolgot, hogy ez tovább működhessen. Erre nagyon sok példát tudnék hozni a mi időszakunkból, hál’ istennek jó példákat. Inkább ebbe az irányba kellene gondolkodni az államnak továbbra is, és nem abba, hogy a hatalmát ilyen értelemben kiterjessze és túlterjessze, és egy elég homályos és átláthatatlan szabályrendszeren keresztül mazsolázgasson csőd és f elszámolás alatt levő vállalkozások között. Azt javasolom mindenkinek, aki még nem olvasta el, hogy olvassa el a nemzetközi, ezzel a területtel foglalkozó szervezetnek a véleményét, itt van nálam egyébként, ha kíváncsiak rá képviselőtársaim, szívesen oda t udom adni. Abban nagyon részletesen leírják, hogy miért nem jó ez a törvénykezés. És az meg csak hab a tortán, hogy ez megint úgy kerül elénk, hogy önálló indítvány, és akkor innentől kezdve szinte semmi idő arra, hogy mondjuk, érdemi egyeztetést végezzünk az érintettekkel, azzal a körrel, akik most hasonló tevékenységet végeznek. De a tegnap este után, amikor a barlangok okán a Magyar Agrárkamaráról is szavaztunk, én most már semmin nem lepődöm meg, minket már nem nagyon lep meg semmi, de az is látszik, ho gy pont ezek azok az ügyek, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy a jelenlegi kormányzó pártok semmibe veszik a parlament működését. És én azt szeretném, ha ennek a rendszernek, ennek a nagy forradalmi hevületnek most már lassan vége lenne, és mondjuk, a z őszi törvénykezési időszakban már nem így csinálnánk ezeket a törvényeket, hogy mondjuk, a bizottsági ülés 9 órakor van, és akkor előtte hétvégén vagy jó esetben hétvégén, de van, amikor a bizottsági ülés előtt negyedórával látunk meg ilyen típusú, gazda sággal foglalkozó, de nemcsak gazdasággal, hanem más területekkel foglalkozó törvényeket. Úgyhogy ennek alapján mondom azt, hogy a mezőgazdasági bizottságban a kisebbség ezt a törvényjavaslatot nem tartotta általános vitára alkalmasnak, és én azt is kérem az azóta megjelent különböző vélemények és információk alapján, hogy az előterjesztő ezt vonja vissza. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) :
