Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - Liu Yungeng, a sanghaji helyhatósági népi gyűlés állandó bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
199 kapcsolatban előterjesztettük. Nem látjuk be, hogy miért kell szakítani most már nemcsak ténylegesen, hanem törv ényileg is azzal a működési móddal, ami az elmúlt 20 évben kiszolgálta a regnáló köztársasági elnököket. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal élén van egy államtitkári besorolásban álló vezető, a helyettese pedig helyettes államtit kári besorolásban működik. Az LMP módosító javaslata arra is megteremti a lehetőséget - szemben az eddigi törvényi helyzettel , hogy ha ezt szükségesnek látja az államfő, a hivatalvezetőt akár több hivatalvezetőhelyettes is helyettesítheti, de mindenképp en valamilyen hierarchikus felépítésnek egy központi hivatal esetében léteznie kell. A mostani törvénytelen helyzetet a törvénynek rendeznie kell, meg kell szüntetnie. Szégyen, gyalázat, hogy a köztársaság élén ilyen rendezetlen minőségű és helyzetű elnöki hivatal működik. Szeretnék röviden szólni arról, hogy az összeférhetetlenség szabályozásánál van egy, legalábbis méltatlan helyzet, mert általában amikor a magyar közjogban az összeférhetetlenséget szabályozza a törvény, akkor teljesen természetes, hogy a rról is rendelkezik, hogy ha az összeférhetetlenségi eljárás alatt valaki megszünteti az összeférhetetlenségre okot adó helyzetet, akkor nem mondható ki az összeférhetetlenség, és az eljárást meg kell szüntetni. Célszerű és az intézményhez méltó lenne, hog y ez a köztársasági elnök esetében is visszaköszönjön. Ha a köztársasági elnök az összeférhetetlenségi eljárás alatt az összeférhetetlenséget megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell, és az eljárást meg kell szüntetni. A vagyonnyilatkoz attételi eljárással kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy azért fennáll az a veszély - függetlenül attól, hogy most éppen milyen parlamenti többség van , hogy nagyon könnyen a vagyonnyilatkozattételi eljárás kapcsán az aktuális parlamenti többség fog lyává tud válni a köztársasági elnök. Lábjegyzetben megjegyzem: nem véletlenül vetettük fel mi is az alkotmánykoncepciónkban, hogy a jelenlegi köztársasági elnöki súly mellett célszerű lenne megfontolni az államfő közvetlen választását. Az a helyzet, hogy az elmúlt 8 évből vagy az elmúlt 20 évből láttunk arra példát, hogy az aktuális parlamenti többség a számukra ellenszenves köztársasági elnököt megpróbálta különböző módon egzecírozni. A jelenlegi vagyonnyilatkozattételi eljárás, amely egy sima bizottsági többséghez köti az eljárás megindítását, utat nyit az előtt, hogy ha adott esetben a kormányzó többség számára nem tetsző módon működik a köztársasági elnök - tudom, hogy ez a következő években a sience fiction kategóriájába tartozik , akkor egy egyszerű parlamenti többség móresre tudja tanítani az államfőt. Jegyzem meg, hogy ez ugyan a következő években nyilvánvalóan abszurditás ilyet akár csak feltételezni is, a szocialisták viszonyát látva Sólyom köztársasági elnök úrhoz, a felvetés egyáltalán nem absz urd. Szeretnék továbbá arra is utalni, hogy a vagyonnyilatkozattétel elmulasztása kapcsán a szabályozás egy komoly alkotmányjogi justizmordot is előidéz, merthogy azt mondja, hogy a vagyonnyilatkozattétel elmulasztása esetén a tisztségét nem gyakorolhatj a a köztársasági elnök. Ilyen esetekre általában véve is az a szankció szokott lenni, hogy javadalmazásban nem részesül. Ha nem gyakorolhatja a tisztségét, kérdés, hogy a köztársasági elnöki feladatokat ki látja el, hiszen erre az esetre nézve az Országgyű lés elnöke - aki egyébként az akadályoztatás esetén az államfői jogkörök gyakorlására jogosult - sincs egyértelműen felhatalmazva az államfői jogkör gyakorlására. Ezért tisztelettel javaslom annak megfontolását, hogy a vagyonnyilatkozattétel elmulasztása esetén a javadalmazás megvonása, illetve szüneteltetése legyen a megfelelő szankció. Egy kicsit élesebben szeretnék utalni arra, amit Gyüre képviselőtársam fölvetett az imént a volt köztársasági elnök juttatásaival kapcsolatban. Az, hogy ebben a törvényjav aslatban nem szerepel az a kitétel, ami egyébként LMPjavaslatra került be tavaly nyáron a volt köztársasági elnökök jogállását módosító törvényjavaslatba, hogy tudniillik csak az ötéves ciklus kitöltése esetén illessék meg ezek a meglehetősen nagyvonalú j uttatások a volt elnököt, ezt, hogy úgy mondjam, meglehetősen barátságtalan és ízléstelen gesztusnak tartjuk.
