Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról - A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
195 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk ma, ami meg int olyan, ami szerencsére nincs átpolitizálva, és ezért nem kell itt nagyon felborzolnunk a kedélyeket, és gyakorlatilag azon ritka eset van, amikor a frakciók azért nagyon nem esnek egymásnak. Bár itt hallottunk bírálatot is erről a törvénytervezetről, d e azért úgy érzem, ebben alapvetően egyetértenek a frakciók, és azt hiszem, valószínűleg nemcsak a kormánypártok fogják ezt megszavazni, hanem lesznek más frakciók is, amelyek ezt meg fogják szavazni. Az alaptörvény elfogadását követően tehát teljesen nyil vánvalóvá vált, hogy sarkalatos törvényeket fog hozni a tisztelt Ház, ennek egy része - mint ahogy Répássy államtitkár úr már ismertette is , ennek egyik első felvonása, bár talán nem a legelső, mert az Állami Számvevőszéket kezdtük el először, de akkor m ásodik felvonása a köztársasági elnök. Ezzel is egyetértünk itt az elején. Azt is elmondta Répássy államtitkár úr, hogy a korábbi jogszabályt, ami a 2000. évi XXXIX. törvény, célszerű szétbontani, hiszen ez sok más közjogi méltóságnak is szabályozta a jutt atásait, a bérezését, és a köztársasági elnök - mint az egyetlen ilyen funkciót betöltő személy - jogkörét célszerű egy törvényben szabályozni. Ezzel is tökéletesen egyetértünk, és elfogadjuk ezt a nézetet, ezért örülünk, hogy külön törvény határozza meg, és ezekkel is egyetértünk. Azt is látjuk, hogy olyan nagy változás nincs. Nyilván elindult az emberekben egy találgatás, amikor a Fidesz megszerezte a kétharmadát, hogy magát az állami rendszert is meg fogja változtatni a kétharmados többséggel. Ennek egy lehetősége lett volna abba az irányba elvinni a rendszert, hogy erősebb köztársasági elnöki hatalom jelenjen meg Magyarországon. Azt láttuk, hogy sem az alaptörvény, sem a most benyújtott sarkalatos törvény tervezete nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket. S ha már itt tartunk, akkor néhány gondolatot azért mondanék a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjáról, mert a választási programban, amit mi 2010 januárjában hoztunk nyilvánosságra, egyértelműen azt határoztuk meg, hogy hozzá akarunk nyúlni ehhez a köz társasági elnöki intézményhez, mégpedig több oldalról is. Egyrészről a Jobbik Magyarországért Mozgalom célszerűbbnek látott volna - de nyilván a jelenlegi FideszKDNPs parlamenti többség tudatában ez nem kivitelezhető - egy szélesebb körű köztársasági eln öki feladatkört, illetve azt, hogy a köztársasági elnököt ne az Országgyűlés válassza meg, hanem közvetlen köztársaságielnökválasztás legyen. A Jobbik nagyon nagy gondot fordított arra, és a választási programjában is meghatározta, hogy maga a népképvisel et, a népi kezdeményezések, a nép részvétele a demokráciában, a demokratikus jogintézményekben való döntésekben minél nagyobb legyen, és ezt kívántuk volna szélesíteni azzal, hogy a köztársasági elnököt is a nép válassza. Illetve szerettük volna elérni már az alaptörvény szintjén is azt, hogy a népszavazási jogok minél szélesebb körben érvényesülhessenek. Mi is lett volna ennek az oka? Illetve még egy, ami miatt szerettük volna a változást, hogy a köztársasági elnök nagyobb szerephez jusson, az annak az idő szaknak a kritikája, amely tulajdonképpen 2006 ősze, a Gyurcsány Ferencféle kormányzás ideje; amikor egyértelművé vált számunkra, hogy Magyarország alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény - amely még jelenleg is, év végéig hatályban van - semmi olyan rendelk ezést nem tartalmaz, amelyet itt éppen az MSZPs képviselőtársam, Lamperth Mónika fejtett ki a fékek és ellensúlyok rendszere tekintetében, hogy a köztársasági elnöknek nincs meg az a jogköre, hogy valós féket és ellensúlyt jelentsen a kormányzati hatalomm al szemben abban az esetben, amikor a kormányzati hatalom teljesen letér arról a jól megszabott törvényi útról, amire ő a felhatalmazást az emberektől megkapta. Amikor kiderült az, hogy Gyurcsány Ferenc körül elfogyott a levegő, azaz az embereknek már több mint 90 százaléka nem szimpatizál azzal, illetve nem kívánja azt folytatni, amit az MSZPs kormány folytatott Magyarországon, akkor kiderült az is, hogy Magyarországon nincs sem alkotmányos, sem törvényes lehetőség arra, hogy bármilyen intézmény beavatkoz zon ebbe. Mit vártunk volna? Azt, hogy a köztársasági elnöknek legyen valamiféle hatalma arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben akár új
