Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BÖDECS BARNA (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KISS SÁNDOR (Jobbik):
150 BÖDECS BARNA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor most folytatom az előzőekben megkezdett felszólalásomat. Engedjék m eg, hogy értelmezzem azt, hogy miért van ilyen óriási különbség a díjarányban, és miért fix gyakorlatilag az a díj, ami átlagosan ezt a vállalkozói kört érinti. Ez pedig azért van, mert a könyvvizsgálatnak van egy fix óraráfordítása, ami elég nagy, és enné l a vállalkozói körnél, ennél a 300 millióig terjedő vállalkozói körnél a forgalomnövekedésből fakadó vizsgálatimunkatöbblet gyakorlatilag csekély mértékű a fix vizsgálati feladatokhoz képest. Ebből következik, hogy gyakorlatilag az árbevételi értéktől fü ggetlen díj sújtja ezeket a vállalkozásokat. Ezért van az, hogy a kisebb árbevételű céget valóban jobban megterheli ez a díj, a nagyobb, 300 milliós árbevételű céget pedig szinte alig érinti. Ez egy fontos, mérlegelendő szempont, amit igazából az előterjes ztésből nem láttunk, és ilyen értelemben ennek a levezetése nem volt teljesen koherens. Most pedig engedjék meg, hogy arról szóljak néhány szót, hogy nemcsak a közpénzek védelme és az adóellenőrzési feladatok költségeinek mérséklése haszna a könyvvizsgála tnak, hanem a könyvvizsgálat maguknak a könyvvizsgált vállalkozásoknak is hasznot hajt, hiszen a könyvvizsgálónak módja és lehetősége van arra, hogy a jogszabályi elvárásokkal, döntésekkel ellentétes vállalati döntéseket megakadályozza, illetve ezek meghoz atala esetén azokat utólag, a vállalati vezetéssel való ismertetés után kijavíttassa. Így ezeket a hibákat súlyosabb következmények nélkül van lehetősége a vállalkozónak feltárni, önellenőrzéssel kijavítani. (22.30) Ilyen értelemben a könyvvizsgáló jelenlé te a vállalkozások számára egy későbbi nagy anyagi kár elkerülését is lehetővé teszi, azaz ez a figyelmeztetés a könyvvizsgáló részéről a vállalkozásokat nemcsak a szándékolt jogszabálysértésben tudja visszatartani, hanem a szándékolatlanul, véletlenül meg sértett jogi elvárások korrekciójában tudja a vállalkozásokat segíteni. Az államnak, a költségvetésnek tehát mindenképpen biztonságot jelent, hogy a gazdálkodó szervezeteknél jelen vannak a könyvvizsgálók az önkéntes jogkövetés alapján, a vállalkozásoknak pedig segítenek abban, hogy az ezzel kapcsolatos későbbi nagyobb kockázatot, kárt elkerüljék. A csőd- és felszámolási eljárás alá került vállalkozások döntő hányada szintén a nem könyvvizsgált társaságokból kerül ki. Ha az értékhatár alatti vállalkozásokná l megszűnik a könyvvizsgáló által biztosított külső fék, akkor növekedhetnek a visszaélések, csökkenhetnek az adóbevételek, romolhat a számviteli adatok megbízhatósága, aminek nagy jelentősége van a közzétett beszámolók szempontjából, hiszen a nem könyvviz sgált módon benyújtott vállalkozások nagy része gyakorlatilag hiteltelennek tekinthető, és bizony ezek jelennek meg a nyilvános cégnyilvántartás adatai között, ezt teszik közzé a vállalkozások, és utána azok a gazdasági szereplők, akik kapcsolatba kerülnek ezekkel a vállalkozásokkal, ilyen megalapozatlan beszámolókra, ilyen hiteltelen adatokra alapozzák későbbi döntésüket, ami nekik is a későbbiekben üzleti kárt okozhat, annak révén, hogy gyakorlatilag hamis adatok alapján bíznak meg leendő üzleti partnerük ben. Ilyen értelemben azokat a hibákat, amelyek itt azután a jövőben előállnak, csak az állam ellenőrző szerepének növelésével lehetne megfékezni, arra pedig álláspontom szerint nem lesz se pénz, se kapacitás, ez pedig akkor nincs összhangban az állam szer epének, az állami bürokrácia leépítésének és az állami működés költségeit csökkentő törekvésekkel, ezért kérem, hogy javaslatunkat fontolják meg, és ne utasítsák el. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Kiss Sándor, a Jobbik képviselője. DR. KISS SÁNDOR (Jobbik) :
