Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. július 4 (107. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
1417 ellenség végi gpusztította az ország keleti részét, rengeteg rabot és zsákmányt hurcolva magával. Hallván az ország veszedelmét, László visszasietett népe védelmére. Szerencsére még idejében sikerült a kunokat utolérnie, és egy ember kivételével az egész sereget megsemm isítette vagy fogságba ejtette. A sok, hazánk ellen irányuló támadás miatt László úgy döntött, hogy megerősíti az országhatárokat. Családokat telepített a néptelen területekre, majd megszervezte a közigazgatást. Templomokat, kolostorokat építtetett, és meg újíttatta az egyházi életet, és megalapította a Szent Jobb apátságot. Befejezte a váci székesegyházat, majd újakat épített Váradon és Gyulafehérváron, létrehozta a zágrábi püspökséget. A kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvár ra, a biharit pedig Nagyváradra. Átalakította és megszigorította az igazságszolgáltatást. Közismertek Szent László törvényei, amelyekben nagy hangsúlyt fektetett a tulajdonvédelemre. Uralkodása második évében, 1078ban Pannonhalmán a papság és az előkelők jelenlétében szigorú törvényeket hoztak a megrendült vagyonbiztonság megerősítésére. Nem kímélték az előkelő és gazdag embereket sem. Legismertebb törvénye, aki egy tyúk értékénél többet lopott, azt fölakasztották, nem volt ritka a kéz, a fül- és az orrle vágás sem. Azt is büntették, aki a bűnelkövetőt futni hagyta. László irányította és szabályozta az egyház működését is. 1083ban I. István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt VII. Gergely pápa által szentté avattatta, és ezzel a magyar népnek a sajá t nemzetéből adott szent példaképeket. 1092ben összehívta Szabolcs településen a zsinatot, ahol szabályozták a papok házasságát, az egyházi vagyon megtartását és a családi erkölcsös életet. Sík Sándor piarista tanár, egyházi író a következőket írja Szent Lászlóról: “Szinte állandóan a tenyerén hordja, a kardja élén hordja az életét: minden pillanatban kész odadobni azt az Egyháznak, a hazának, egyeseknek - mindennek és mindenkinek, akikben, amiben azt a két szentséget látja testet ölteni, amelyért élt: a m agyar ügyet és az Isten ügyét.” László királynak erős volt a keze, tetszetős volt a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas és óriási volt a termete, így a többi ember közül vállal kimagaslott. Számos monda, legenda maradt fenn tetteiről, mint például a tordai hasadék, a Szent László füve, látomása és pénze. Amikor a kun harcos cselt eszelt ki, és elszóratta a rabolt aranypénzt, László katonái a lovukról leugrálva, a csatában nekiálltak azt összeszedni. Ezt látva László az Úrhoz fordult: Uram, te segíts meg, hiszen éretted harcoltam! S ekkor csoda történt. Az Isten a kunok földre szórt aranyát egytől egyik kővé változtatta. Erdélyben e vidéken sokáig mutogatták a különös lapos köveket, amit a nép Szent László pénzének nevezett el. 1095. július 29én egy k isegítő csehországi hadjáratban megbetegedett és elhunyt. A somogyvári apátság templomában temették el, s majd csak 1114ben, Kálmán király halála után II. István király vitette át Nagyváradra, a Szent László által alapított templomba. III. Celestin pápa 1 192ben szentté avatta. Szent László az Árpádház egyik legnépszerűbb királya volt. A jeles uralkodónk hősi tetteivel és erényes életével kivívta kortársainak elismerését is. Mi, magyarok méltán tartjuk őt az egyik legnagyobb királyunknak. Köszönöm megtisz telő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A kormány részéről nem látok hozzászólási igényt, így aztán megadom a szót Ferenczi Gábor képviselő úrnak, Jobbik: “Magyarnak lenni büszke gyönyörűség XI. - Árpádsávok” címmel. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy nagy tisztelettel köszöntsem itt a körünkben Tállai András államtitkár urat, aki egymaga vitézül képviseli a 263 fideszes és KDNPs képviselőtársunkat.
