Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. július 4 (107. szám) - Pál Béla (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Részesülhetnek-e a jövőben is az üdülésicsekk-rendszer által biztosított hasonló kedvezményben a kisnyugdíjasok, az alacsony jövedelmű, többgyermekes munkavállalók, a szakmunkástanulók és a fogyatékk... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1308 alatt közel egymillió fő részére tette lehetővé ezt a támogatási formát, illetve annak igénybevétel ét. 2010ben 130 ezer rászoruló részére juttatott az alapítvány kedvezményes üdülési csekket. Az üdülésicsekkrendszer megszűnésével a helyére lépő Széchenyipihenőkártya az eddig megismert szabályozás szerint nem biztosítja azt, hogy az aktív korú munkavá llalókon túl a kisnyugdíjasok, a szakmunkástanulók, a fogyatékkal élők is részesülhessenek a kártya által nyújtott kedvezményben, és annak garanciáit sem, hogy ugyanez a kör - tehát az alacsony jövedelműek, a többgyermekes munkavállalók - valamilyen kiemel t figyelmet vagy garanciát kapjon arra az általános, mindenkit megillető feltételeken túl, hogy ugyanúgy részesülnek kedvezményes üdülésicsekkszolgáltatásban vagy kedvezményes SZÉPkártya szolgáltatásban, mint ahogy ez az elmúlt években történt. Ezért kér dezem tehát az államtitkár urat: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a kisnyugdíjasok, az alacsony jövedelmű, többgyermekes munkavállalók, a szakmunkástanulók, a fogyatékkal élők a jövőben is részesüljenek az üdülésicsekkrendszer által biztosított, h asonló kedvezményes üdülési, pihenési, egészségmegőrzési támogatásban? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVA Y ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, abban nincs nagy véleménykülönbség köztünk, hogy mindenfajta kormányzat fontos feladata és felelőssége a rászorultak se gítése, abban azonban, úgy látom, eltérő a véleményünk, hogy a kormányzat ezt milyen eszközökkel tegye. Önnel szemben én úgy gondolom, hogy egy gazdaságfejlesztési célú eszközrendszer nem a legmegfelelőbb szociális kérdések kezelésére. Az üdülési csekk hel yébe lépő Széchenyipihenőkártya kifejezetten és célzottan a belföldi turizmus élénkítését szolgáló gazdaságfejlesztési eszköz, ezért a bevezetésének nincs közvetlen szociális vonatkozása. Talán ön is egyetért azzal, hogy az üdülési csekk rendszere a jó tö rekvés ellenére napjainkra eléggé ellentmondásossá vált. Egyrészt az üdülési csekk felhasználási területei idővel nagyon szerteágazóvá váltak, amelyek egyre távolabb kerültek az alapvető támogatási céltól, az üdüléstől; másrészt az üdülési csekkeknek - rés zben a csekkformátum miatt - egy készpénzhelyettesítő, másodlagos forgalma és piaca alakult ki, ami szintén nem áll összhangban a csekk eredeti céljaival; harmadrészt, az üdülési csekk nagyon magas költséggel működő rendszer, a szolgáltatásokkal kapcsolat os jutalékok meghaladták a beváltási forgalom 10 százalékát. Összességében azt mondhatjuk, hogy az üdülési csekk nem mindig hasznosul azon a helyen és abban a mértékben, ahol és ahogyan az kívánatos volna a turizmusban. Tisztelt Képviselő Úr! Éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy bevezeti a Széchenyipihenőkártyát évi 300 ezer forintos kerettel. A kártyaformátum már önmagában az egyszerűbb és gyorsabb felhasználást szolgálja. A kártya mögött lévő számlán elhelyezett összeget nem lehet készpénzre váltani, ellentétben az üdülési csekk esetében köztudottan létező, gyakran visszaélésekre is lehetőséget adó jelenséggel; a Széchenyipihenőkártyával kapcsolatos járulékok rendszerét pedig olyan alacsony szinten határoztuk meg, hogy az jelenleg az egész kafetériapi acon a legkedvezőbb feltételeket nyújtó elem. A Széchenyipihenőkártya forgalma után sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak semmilyen díj nem számítható fel, és az elfogadóhelyek által fizetendő díj sem lehet több a beváltási forgalom 1,5 százalékánál. A Széchenyipihenőkártyát kizárólag szálláshellyel együttesen lehet igénybe venni, ami biztosítja azt, hogy az így elköltött pénz hatékonyan és célzottan a turizmusban hasznosuljon.