Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
130 körülményként vette figyelembe azt, hogy milyen hosszú ideig húzódott el az eljárás a gyanúsítottnak vagy a vádlottnak fel nem róható okból; de azt azért tegyük hozzá, hogy a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak felróható okból húzódott el az eljárás. Most ez a tör vényjavaslat többek között azon akar változtatni, hogy az ilyen ügyekben, a korrupciós ügyekben, a közélet tisztaságát sértő ügyekben ne lehessen még egyszer a büntetőeljárások felróható magatartása enyhítő körülmény, tehát a büntetőeljárás elhúzódása ne l egyen enyhítő körülmény, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok ne húzhassák el ezeket az ügyeket. Én még egyszer azt kérem önöktől, lássák azt a szándékot, és minden kritikájukat is megfontolva lássák azt a szándékot, hogy a kormány célkitűzése, a bünte tőeljárások gyorsítása és a korrupció elleni küzdelem reményeim szerint az egész parlament által támogatott cél, ehhez keressük a megfelelő jogi eszközöket, és ezek a megfelelő jogi eszközök megtalálhatók. Nyilván kényes egyensúlyról van szó, a garanciális szabályok és a büntetőeljárás hatékonysága kényes egyensúly, de azért ez az egyensúly megtalálható. Kérem, ebben az egyensúlymegtalálásban módosító indítványaikkal és az egész vitában való részvételükkel működjenek közre. Köszönöm szépen a figyelmüket. ( Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Bárándy Gergely képviselő úr kétperces hozzászólásra jelentkezett. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egyébként ha összesen egy olyan javaslatot fogad el a kormány és támogat, ami ellenzéki, már ez is előrelépés. Másrészt azt szeretném a felszólalásához hozzáfűzni, hogy mi nagyon konkrét nemzetközi jogi és alkotmányossági kérdéseket vázoltunk fel, és ehhez képest az államtitkár úr általános válaszokat a dott. Egyetlenegyre, amit mi felvetettünk, nem tért ki, nemcsak tartalmilag - tehát, hogy mit csinál az ügyész 48 órán át a gyanúsítottal, amíg nincs ott a védő , hanem kifejezetten jogi kérdésekre nem tért ki. Egyetlenegy dolog volt, ami kihallható volt az államtitkár úr válaszából, hogy a bűnüldözési érdekekre hivatkozik. Ez természetesen egy legitim hivatkozási alap, hiszen az valóban állami érdek, hogy a bűnt megfelelőképpen lehessen üldözni, azonban mi arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ezt csak az alk otmánnyal és a nemzetközi jogszabályokkal összhangban lehet megtenni. Tehát nem a bűnüldözési érdeket kell nekünk elmagyarázni, hogy az létezik és van, hanem azt kifogásoljuk, hogy egyébként nem állnak ezek a jogszabályok sem az alkotmánnyal összhangban, s em a nemzetközi kötelező jogszabályokkal összhangban. Ez a mi problémánk. A másik, amit az államtitkár úr felvetett az enyhítő körülményekről: szeretném önt tájékoztatni arról, hogy abban az esetben, hogyha a terheltnek felróható okból húzódik a büntetőelj árás, az nem minősül enyhítő körülménynek, soha, semmilyen esetben a bíróságok ezt nem állapítják meg. Az eljárás elhúzódása, és az, hogy hosszú ideje áll valaki büntetőeljárás hatálya alatt, akkor minősül enyhítő körülménynek, hogyha az nem felróható az e lkövetőnek, tehát például ülnökváltozás történik, bíróváltozás történik, és a többi. Én azt gondolom, hogy elég téves logika, és erre tettem utalást az általános vitában is, hogy ha hátrány az, hogy hosszan húzódik egy büntetőeljárás, nyilván ezért enyhítő körülmény, akkor pontosan pozitív diszkriminációt alkalmazunk azokkal szemben, akik a legsúlyosabb bűncselekményt közszereplőként követik el, vagy közfunkciót betöltő személyekként követik el, és mindenki másnak egyébként az eljárása ugyanolyan hosszan fo g tartani, mint eddig. Magyarán: ezek lesznek, ha úgy tetszik, a kivételezett emberek a többihez képest. Én nem nagyon tudom megérteni ezt a logikát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
