Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
1254 visszamenőleg írásbelileg is igazolható, vagyis o lyan régi időkre nyúlik vissza, amikor a magyar beszéden kívül más tagolt emberi beszéd nem volt fellelhető, így nem volt kitől átvenni. Vallási képzeteinket és tudományunkat, kultúránkat magunknak kellett megteremtenünk, megalkotnunk. Bátran és határozott an kijelenthetjük, hogy a magyar nyelv ősnyelv, a magyar kultúra pedig őskultúra. Baráth Tibor professzor is kimutatta, hogy a Kárpátmedencében magyar nyelvű népek éltek. Az is ismert, hogy a KözelKeleten a Nílustól az Indusig, TávolKeleten az ősnyelv v olt a meghatározó. Hogy került el olyan messzire? Őseink világraszóló találmányai közül az írás volt a legnagyobb kihatású. A magyar népek szókincsüket, fogalmaikat, istenhitüket és írástudásukat nem tartották titokban, hanem misszionáriusok segítségével n appapok révén terjesztették a világban. Erre az alábbi kutatás is bizonyíték. A montreali McGill Egyetem kiváló professzora, Wilder Penfield 196065 között megbízást kapott a Rockefeller Alapítványtól, hogy kutassa ki és bizonyítsa be, földünkön melyik az alapvető uralkodó génfajta. A több millió dollárral támogatott kutatócsoport munkáját siker követte, és megtalálta a remélt szemita gént. Viszont találtak egy másik uralkodó gént is, aminek nincs neve. Erről a professzor úr részletes jelentést írt és kimut atta, hogy a legtisztább képviselői KözépEurópában találhatók, és ők a magyarnak nevezett nép. Azt is kifejtette, hogy ez a másik uralkodó gén megtalálható a Föld öt különböző pontján foltokban lévő népekben. Baráth Tiborral egy beszélgetés alkalmával kid erült, hogy az a másik uralkodó gén Magyarországon és KözépÁzsiában, a TávolKeleten Kínában és Japánban, KözépAfrikában, az amerikai indiánok lakta területeken és Skóciában található. Ezt tartalmazta a génkutatási jelentés is. Természetesen ez Rockefell eréknél kiütötte a biztosítékot. Nyelvünk mellett meg kell említeni az írást és a népzenét is. Néprajzkutatók kimutatták, hogy az öt génfolt egészen misztikusan tökéletesen azonos azzal az öt folttal a földgömbön, ahol a pentatonikus ötfokú magyar népzene létezik. Ezek megcáfolhatatlan bizonyítékai annak, hogy szerte a világban ott voltunk. A székely magyar rovásírás meglétére is számtalan bizonyíték szolgál, például etruszk síremlék magyar felirattal, a körülbelül 7 ezer éves tatárlaki korong, vagy az öt é ve felfedezett boszniai piramisok belsejében található körülbelül 34 ezer éves rovásírás. A középkor írása a latin volt. Első írott magyar nyelvű leletünk a Halotti beszéd és könyörgés latin nyelvű szövegemlék. Azért magyar nyelvű, mert a 136. lapon magyar szöveg maradt fenn. (15.40) A keletkezés 11921195 lehetett, III. Béla korában. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Praykódexben található. A Praykódex megnevezését Pray György jezsuita szerzetes, történetíró, a budai, majd pesti egyetemi könyvtár vezetőjéről nevezték el, aki a latin és magyar nyelvű kódexről tudományos leiratot készített. Az első sor mindenki számára ismerős: “Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk. Isa pur és homu vogymuk.” Magyar nyelvre először természetesen a Bibliát fordították, az első ilyen magyar nyelvű bibliafordítás feltehetően 14201430 között született, Tamás kamanci oltáros pap és Újlaki Bálint bercsényi plébános munkájaként. Ez az úgynevezett Huszita Biblia. A teljes Bibliát Károli Gáspár fordította le 1590b en, amelyet Vizsolyi Bibliaként ismerünk. Említést érdemel az első magyar nyomtatott szótár, amit Pesti Gábor jelentetett meg 1538ban Bécsben. Ez egy hat nyelvet feldolgozó, fogalomköri szótár volt. Baranya Decsi János 1598ban Bártfán bocsátotta közre Ro tterdami Erasmus nyomán kisalakú, ötezer közmondást tartalmazó szótárát. A mai értelemben vett kétnyelvű szótár úttörő szerkesztését először a bibliai zsoltárfordító, SzencziMolnár Albert végezte el és bocsátotta közre 1604ben. 1653ban jelentette meg Co menius Sárospatakon a nyelvkönyv és a szótár sajátos ötvözetét, a képes szótárt. 1832ben elkészült az első magyar helyesírási szótár. A magyar nyelv első, tudományos igényű leltározását Czuczor Gergely és Fogarasi János végezte el, hatkötetes, 122 ezer cí mszót tartalmazó értelmező szótárában, amely 18621874 között jelent meg. Czuczor Gergely magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, alsóviszti Fogarasi János magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző,
