Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik):
1251 Vannak persze ilyen tárgyi tévedések, amelye k inkább a humor kategóriája. Amikor a kommunista párttitkár felállt, és harsogta a mikrofonba, hogy elvtársak, most még csak az egyharmad Földön van kommunizmus, de nemsokára eljön az idő, amikor az egynegyede, egyötöde lesz kommunistákkal teli. Tehát az ilyen tárgyi tévedések is nagyon gyakoriak a magyar nyelvben, ami a mai időszakot is jellemzi. Engedjék meg, hogy akkor én is egy kis gyűjteménnyel álljak elő, amit fontosnak tartok elmondani. Nekem a nagyapám volt Grétsy Lászlóval és Lőrincze Lajossal het i levélváltásban annak idején. Grétsy Lászlóval kapcsolatban szeretném elmondani, hogy sajnos - ezt úgy mondom, hogy nagyonnagyon kár - a közelmúltban egy olyan rádióinterjút adott, amelyben nagyon engedékenynek mutatkozott a betörő anglicizmusokkal, germ anizmusokkal szemben. Én ezt tőle nem tudom elfogadni. Kezdjük azzal, mik azok a leggyakoribb hibák, amelyek itt az ülésteremben is elhangoznak, sokszor az előterjesztésben, és észre sem vesszük, hogy teljesen helytelen. Ezt már pár hete elmondtam: vannak olyan kifejezések, amelyeket nem lehet fokozni, mert egy szélsőértéket jelentenek. Nem mondjuk azt, hogy a legoptimálisabb, a legminimálisabb, a legmaximálisabb, ilyen nincsen. Az alternatívákról szoktak nekünk állandóan papolni, de alternatívák sem létezn ek. Az alternatíva önmagában hordozza azt a jelentést, hogy valaminek van egy ellentettje, egy párja, egy másik variációja. Lehetne mondani, hogy változat, megoldás, lehetőség, elképzelés, de alternatívákról nem lehet szót ejteni. Az, hogy keverik a ba, be, ban, bent, sajnos nagyon gyakori. Bemutatásra kerül, előterjesztésre kerül, benyújtásra kerül, minden kerül - benyújtják. Mindenki vállalja kvázi a felelősséget azzal, hogy nem ilyen szenvedő szerkezetben mondja, hanem kifejezi a mondandójában is az t, hogy kicsoda, ő, önmaga vagy a kormány vagy más vagy mi vagy ti vagy ők. Az, hogy rendelkezik; mindenki rendelkezik, minden rendelkezik valamivel, de még sokszor a hiánnyal is rendelkezünk, ami ugyan nem létezik, tehát értelmetlen a kifejezés. Borzasztó jó - számomra a borzasztó kifejezés egy ilyen taszító valami, azt a jóval nem tudnám összekapcsolni. Nyikos László képviselőtársam már mondta, az akiami nagyon durva hiba, de az is, hogy másabb, pozitívabb. A más, a pozitív valamihez képest eltérő irányt mutat, de nem mennyiséget, fokozni nem lehet. Természetesen volt a lájkolás, a printelés, a szkennelés, a soppingolás, ezek mindmind beépülnek a mai magyar nyelvbe, sajnos. Celebjeink a felelősek ezért elsősorban, akik mindenféle nyelvi előképzettség nél kül kapnak mikrofont, egész életpályát tudnak felépíteni maguknak abból, hogy egyszer a meztelen feneküket megmutatták egy ValóVilágshowban, és innentől kezdve népszerűvé váltak, miután nagyon sokan 500 forintos SMSekben felhatalmazást adtak erre nekik. A köszönés módja: a hátamon feláll a szőr, nekem senki ne kívánjon további szép napot, ez egy átvett kifejezésmód. A magyarban a jó napot kívánok - és nem jó napot - és a viszontlátásra egy normál elköszönési vagy köszönési módok. A csüszi, bye, csao, eze k sajnos szintén nem tetszenek. Ami még szomorúbb ennél, hogy vannak olyan területek, ahol viszont úgy harapózott el az idegen kifejezés, hogy gyakorlatilag egy magyar ember oda már be sem mer térni, vagy fél rendelni is vagy utazni is, mert egy reptéren, ahol persze azt mondom, nagyon nagy az idegenforgalom, de azért elsősorban a budapesti Ferihegyen, most már a Liszt Ferenc Repülőtéren, amikor azt mondják, a Sky Courtbe menjen be, akkor nem tudja, igazán most neki utaznia kelle, vagy repülőre kelle szá llnia, vagy hová kell betérnie. Ha valaki átnéz egy étlapot, nem mer rendelni. Hogyan akarjuk a gazdaságot fellendíteni az idegenforgalmon, vendéglátáson keresztül, ha egy magyar ember képtelen eligazodni egy étlapon? A lényeg az, hogy van javítanivalónk. A halloween, a Valentinnapok, az open day, mind olyan kifejezések, amelyeknek meglenne a magyar változata, ha egyáltalán szükséges lenne átültetni, vagy szükséges lenne ezekről a napokról megemlékezni. Kérem az előterjesztőt, hogy először is lapozza fel a 10 évvel ezelőtt életbe lépett törvényt, szerezzen érvényt a törvényben foglaltaknak, majd valóban terjessze be módosításokkal, amelyeket képviselőtársaimmal beadtunk, a határozati javaslatot, amely határozati javaslat, félő, hogy megint
