Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
1229 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Pörzse Sándor képviselő úr következik, a Jobbik frakciójából. PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözli a törvénytervezetet, azonban engedjenek meg egykét gondolatot, amit kiegészítésképpen, illetve megfontolásra javasolnék. Az egyik az, amit a mellékletben a Kossuth térrel kapcsolatosan olvastam. Ott azért erős hiányosságot érzek azzal kapcsolatosan, hogy legalább a mellékletbe kerüljön be, az indoklásba, hogy miért is lesz nemzeti emlékhely a Kossuth tér. 1956. október 25én ugyanis itt volt az a véres sortűz, amelyn ek Kéri Edit kutatásai szerint legalább 800, de az is lehet, hogy közel ezer áldozata volt, amikor is, nagyon jól tudjuk, hogy ávós pribékek… - egyébként Kéri Edit kutatásaira hadd térjek ki, nagyon jól megnevezi azt a majdnem kétszáz embert, akik felelőse k Apró Antal vezetésével ezért a sortűzért. Tehát legalább a mellékletbe kerüljön be, az lenne a kérésünk, utalás erre a bizonyos sortűzre. Amit pedig módosító javaslatként be fogunk terjeszteni, csatlakozva Menczer Erzsébet képviselő asszonyhoz, igen, mi is úgy gondoljuk, hogy semmiképpen sem szabad elvenni a történeti, illetve a nemzeti emlékhelyek számából, viszont nekünk is van két javaslatunk. Az egyik, ha már 1956nál tartottam, akkor a Corvin köz lenne. Azt gondolom, hogy nem kell különösebben megind okolnom, méltó helye lenne az 1956os szabadságharc nemzeti emlékhelyére. A másik pedig - és ezt talán kevésbé ismeri a magyar közvélemény - Ágfalva lenne. Ágfalva, ahol a Rongyos Gárda az első csatáját vívta a trianoni békediktátumnak érvényt szerezni aka ró osztrák csendőri alakulatokkal szemben. Az első Rongyos Gárdahalottnak, Baracsi Lászlónak - ő egy kecskeméti gazdalegény volt - állítottak Ágfalván egy emlékművet, azt fogjuk javasolni, hogy ez nemzeti emlékhely legyen. Véleményünk szerint a Rongyos Gá rda küzdelme a magyar történelem egyik legfényesebb epizódja volt. Nagyon jól emlékszünk rá, hogy amennyiben a Rongyos Gárda küzdelmei nem lettek volna, akkor nem lett volna a soproni népszavazás sem, amelynek értelmében Sopron és még nyolc falu Magyarorsz ág része maradhatott. Különösen szeretnénk, hogyha annak a közel száz halottnak, de még inkább annak a 2500 igaz magyar hazafinak emléket állítanánk, akik egy olyan helyzetben fogtak fegyvert és mondtak megálljt az országba bevonulni akaró reguláris alakul atoknak, amikor aztán teljesen reménytelen volt a helyzet, és 18 csatát, ha jól emlékszem, 18 győztes csatát vívtak meg irreguláris alakulatok, egyetemisták, volt katonatisztek, első világháborús veteránok. A kommunista történetírás nagyon súlyosan meghami sította a Rongyos Gárda történetét, többek között egyfajta fehér terrort meg náci alakulatokat vizionált, ezért szeretném már előre elmondani, hogy a Rongyos Gárda veteránjai 1944ben Lengyelországban, a honi hadseregben a náci alakulatok ellen vették föl a harcot. Tehát én azt hiszem, hogy ők mint a nemzeti kiállás legfényesebb példái, mindenképpen érdemesek arra, hogy emléküket Baracsi László emlékművénél örökre nemzeti vagy akár történeti emlékhelyként a nemzet megőrizze. Tehát még egyszer mondom: a Jobb ik üdvözli a törvénytervezetet, lesz hozzá módosítónk, és nagyon remélem, hogy a módosítóinkat, miután ez megint csak egy pártsemleges téma, el fogják végre egyszer fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A követk ező hozzászóló a KDNPfrakció nevében Pálffy István képviselő úr. PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) :
