Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója:
1226 emlékhely címre leginkább érdemesnek tart. Amennyiben a későbbiekben felmerül egyegy helyszín nemzeti emlé khellyé nyilvánításának szükségessége, az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe beépülő melléklet módosításával tudja ezt megtenni. A mellékletben szereplő helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánításának indokául az alábbiak szolgálta k. A budai Várat több mint 750 éve, 1247ben tette meg IV. Béla királyunk királyi székhellyé. A török kiűzése után a budai várnegyed lett az ország igazgatásának központja, nemcsak az uralkodó palotája volt itt, hanem a helytartótanács, majd a minisztereln ökség, a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium is. A Sándorpalotában van a köztársaság elnökének hivatala. Hivatalos látogatásokon az épület, valamint az előtte lévő Szent György tér is komoly szerephez jut. A magyar honvédelem napján a fehérvári rondellán lévő Görgeyszobor és a Dísz téren lévő Zala Györgyféle honvédszobor is megemlékezések színhelyévé válik. (13.20) A Dísz teret az is emlékezetessé teszi, hogy itt végezték ki Hunyadi Lászlót. A rendszerváltás után a Dísz tér volt a budai kerületek hagyományos és nagyszabású március 15ei ünnepségének színhelye, a Szentháromság tér pedig az augusztus 20ai megemlékezéseké. A Mátyástemplom az utolsó két királykoronázás színhelye. Az V. kerületi Kossuth térre már a XIX. század v égén úgy tekintettek, mint amely szépen példázza a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás elválasztásának szükséges voltát. Itt épült meg az Országház épülete, itt volt a legfelsőbb bíróság, a Kúria, mellette pedig egy kormányépület, a földművelésügyi minisztérium. A téren Rákóczi és Kossuth szobrai, valamint az 1956os forradalomra emlékező láng a magyar függetlenségi törekvésekre emlékeztetnek. Itt van a Magyar Köztársaság lobogója, sőt a harmadik Magyar Köztársaságot is itt kiáltott ák ki 1989. október 23án. A törvény szerinti nemzeti emlékhellyé nyilvánítás tehát itt is azt a már kialakult hagyományt szentesíti, amely szerint nemzeti, történelmi megemlékezések színhelye a tér. Az 1802ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum ma is álló k lasszicista épülete, Pest városának egyik legszebb építészeti alkotása 1847re készült el. Szinte azonnal nagyon jelentős társadalmi és politikai szerepet kapott. 1848. március 15én a múzeum előtti téren, a mai Múzeumkertben volt az a tömeggyűlés, amelyre ma az első forradalmi eseményként tekintünk. A XX. század közepére visszavonhatatlanul kialakult itt egy 1848. március 15ét jelképező kultuszhely, amely a márciusi megemlékezések emblematikus helyszíne lett. A politikai életnek más szinten is helyet adot t a múzeum épülete: a kiegyezés és az új Országház elkészülte közti időben a Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett a felsőház, míg a képviselőház a múzeum melletti épületben. A rákoskeresztúri Új köztemetőben főleg a 298as, a 300as és a 301es parcellába temették el a kommunista diktatúra kivégzett áldozatait. Bár más parcellába is temettek politikai okból kivégzetteket, mégis e három parcella vált szimbolikus jelentőségűvé. A fenti parcellák együttesen alkotják a Nemzeti Gyászkertet, és a Nemzeti Emlékhe ly és Kegyeleti Bizottság közbenjárása által a legtöbb sír a Nemzeti Sírkert részévé nyilváníttatott. A sírkert az 1956os megemlékezések legfontosabb kegyeleti helye. A Hősök terén található millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét az Országgyűlés 200 2ben a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Jelen törvényjavaslat az Országgyűlés korábbi döntését megerősítve a Hősök terét nemzeti emlékhellyé nyilvá nítja. Debrecen a szabadságharc idején nemcsak a magyarországi reformáció fővárosa volt, hanem 1849 januárjától júniusáig az egész országé, a magyar ellenállásé. Az ország, a nemzet innen védte természet adta jogait, az uralkodó által is szentesített márci usiáprilisi törvényeket, amelyek Magyarországot az akkori Európa példamutató polgári demokráciájává tették. Az ország önállóságát
