Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 1 (71. szám) - Az Országos Választási Bizottság beszámolója az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-án megtartott választásáról; az Országos Választási Bizottság... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
985 Mivel már két éve nem tárgyalta a beszámolónkat az Országgyűlés, ezért kérem, engedjék meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmüket, talá n van önök között olyan, aki esetleg nem olvasta végig a jelentésünket. Kizárólag a választási adatokat áttekintve akár örvendetes tény is lehetne, hogy minden várakozást felülmúlóan mintegy 13 százalékkal nőtt a települési kisebbségi önkormányzatok száma. Más megvilágításba helyezi azonban ezt a számadatot az a körülmény, hogy a kisebbségi közösségek maguk is indokolatlannak tartják a választói aktivitás ilyen mértékű növekedését, és megítélésük szerint a megalakult önkormányzatok egy része nem tekinthető a kisebbségi önigazgatás valós szervének. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a választás teljes folyamatát a visszaélések jellemezték volna, azonban a népszámlálási adatokat alapul vevő vizsgálatom kimutatta, hogy a megalakult kisebbségi önkormányzatok 8 ,6 százaléka esetében kérdéses, hogy a településen ténylegesen élneke az adott közösséghez tartozók. E visszaélések kedvezőtlen hatásai nem csak azokon a településeken érezhetők, ahol ezek a testületek a választási jogszabályok hiányosságait kijátszva lét rejöttek. A helyi szinten jelentkező problémák mellett további súlyos következmény az is, hogy ezek az önkormányzatok azoktól a képviseleti szervektől vehetik el az állami támogatás egy részét, amelyek ténylegesen a kisebbségi közügyek ellátására jöttek lé tre. Tartani lehet attól is, hogy miután minden híradásban az eredményesen működő kisebbségi önkormányzatokról kevesebb hír jelenik meg, mint a visszás esetekről, a közvéleményben általánosító jelleggel ez utóbbiak rögzülhetnek. Az álkisebbségi önkormányza tok tehát közvetve hitelteleníthetik azoknak a kisebbségi képviselőknek a munkáját is, akik megbízatásukat ténylegesen saját közösségük érdekében látják el. Az Alkotmánybíróság még 2005ben, az új választójogi rendelkezések hatálybalépése előtt kimondta, h ogy a kisebbséghez tartozásról szóló valótlan nyilatkozat tömegméretekben történő megtétele zavarhatja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, ezért az ilyen gyakorlat kialakulásával szemben szükség lehet megfelelő jogszabályok kidolgozására. Már a 2006. évi választásokon is bebizonyosodott, hogy a jogi szabályozás nem képes megakadályozni az álkisebbségi önkormányzatok megalakításának lehetőségét. Ennek ellenére semmi nem történt a jogi kiskapuk bezárása érdekében. Az elmúlt évben minden lehetséges fórum on felhívtam a politikai döntéshozók figyelmét, hogy léteznek olyan jogi megoldások, amelyek segítségével kiküszöbölhetőek lennének a választások során tapasztalt visszásságok. 2009 novemberében hoztam nyilvánosságra az adatvédelmi biztossal közös jelentés emet, amelyben ismertettem a visszaélések kizárásának lehetséges módozatait. Ezek a javaslatok azonban a politikai döntéshozók részéről érdemi visszajelzés nélkül maradtak. A kisebbségi választójogi törvények módosítását azzal tudjuk segíteni, hogy ismerte tjük a kisebbségi választásokat áttekintő vizsgálatunk legfőbb megállapításait. Egyértelműen igazolást nyert, hogy a választás teljes folyamatát olyan hiányosságok jellemzik, amelyek csak törvénymódosítással orvosolhatók. Engedjék meg, hogy először a kiseb bségi választójog keletkezése és a nyilvántartás során jelentkező problémákról ejtsek néhány szót. A választások megtartásának alapvető feltétele, hogy a jogalkotó meghatározza a választójogosultak körét, valamint nyilvántartásuk szabályait. A törvényi sza bályozás látszólag eleget tesz e követelményeknek annak kimondásával, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon az a személy választó és választható, aki valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, valamint a kisebbséghez tartozását vállalja é s kinyilvánítja. Valójában azonban a visszaélések lehetőségét hordozza magában, hogy a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül bárki egy írásbeli nyilatkozat megtételével jogot szerezhet a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételre. A sajtóban ugyan többnyire az látott napvilágot, hogy a választási visszaélések terepe az ország északi és keleti fele volt, ám valójában a fővárosban, valamint a dunántúli megyeszékhelyeken és
