Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 1 (71. szám) - Az Országos Választási Bizottság beszámolója az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-án megtartott választásáról; az Országos Választási Bizottság... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BORDÁS VILMOS, az Országos Választási Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
977 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Bizottságnak az 1997. évi C. törvény értelmében feladata minden választást követően, hogy beszámoljon a tisztelt Országgyűlésnek a választás lebonyolításáról. A jelentésünket elfogadtuk, és írásban a tisztelt Ház elé terjesztettük. Összességében a következőket szeretném a jelentésünk ből kiemelni. A köztársasági elnök úr 2010. július 16án tűzte ki a választásokat október 3ára, így elegendő idő állt rendelkezésre a választásokra történő felkészülésre. Az illetékes választási bizottságok ugyanezen napra tűzték ki a települési kisebbség i önkormányzati választások megtartását is. A választással kapcsolatban általánosan elmondható, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek és a választási szervek megfelelően felkészültek annak lebonyolítására, és így a választás törvényes keretek között, megfele lően zajlott le. Az Országos Választási Bizottság eleget tett annak a feladatának is, hogy a Magyar Közlönyben a választás hivatalos eredményét közzétette; erre a 2010. december 29ei számban került sor. 2010 nyarán jelentős mértékben változtak a választás sal kapcsolatos jogszabályok. Így változott a 2010. évi L. törvény alapján a választás anyagi jogi háttere, amennyiben is a megválasztható képviselők száma viszonylag jelentős mértékben csökkent. Ugyanez igaz a kisebbségi választásokkal kapcsolatban is. Ez en túlmenően két esetben módosításra került a választási eljárásról szóló törvény is. A 2010. évi LX. törvény három jelentős tekintetben is módosította a választási eljárásról szóló törvényt. Az egyik rész a névjegyzék elkészítésével, közszemlére tételével és az értesítő megküldésével kapcsolatos határidők lerövidítése volt, egy másik rész a kampánycsend jogintézményét szabályozta újra, éspedig annak időtartamát lecsökkentette gyakorlatilag a választás napjára, míg egy további rendelkezés a kampányidő rövid ülése miatt a jogorvoslati kérelmek elbírálásának és benyújtásának határidejét módosította a korábbi három napról két napra. Ezen túlmenően a 2010. évi LXI. törvény módosította az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó rendelkezé seket. További jelentős módosulás volt a vonatkozó jogszabályok tekintetében az alkotmány módosítása, amely 2010. augusztus 19én lépett hatályba. Ezen rendelkezés korlátozta a Magyar Honvédség, a rendőrség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatáso s állományú tagjainak passzív választójogát. Összességében elmondható ezen változásokkal kapcsolatban, hogy ezek alkalmazása a választási szervek részére nem okozott problémát, a választás rendben bonyolódott. A választáson a választópolgárok száma a névje gyzék szerint 8 millió 186 ezer fő volt, összességében 405 jelölő szervezet indult a választáson, ami komoly csökkenést mutat az előző időszakhoz képest, a korábbi négyéves időszakhoz képest. A választások alapvetően törvényes rendben zajlottak le, az Orsz ágos Választási Bizottság azonban a saját tapasztalatai alapján pár problémára a jelentésében felhívta a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Ezek röviden a következők. Nem teljesen tisztázott a választási eljárási törvényben az a probléma, hogy előfordulhat a z, hogy párhuzamosan indulhatnak jogorvoslati eljárások különböző szintű fórumok előtt, és ezek ugyanabban az ügyben gyakorlatilag több döntést hozhatnak, így előfordulhat az, hogy ugyanabban az ügyben két választási bizottság vagy akár két bíróság hoz érd emi döntést, amelyek esetlegesen egymással ellentétesek lehetnek. Megoldandó feladat lenne az, hogy ezt kiküszöböljük, hiszen ez nyilván jogbizonytalanságot eredményez. A passzív választójog előbb említett korlátozására vonatkozó jogszabályok nehezen volta k a választási bizottságok számára alkalmazhatók. A kétnapos határidő nem biztosított túl sok időt arra, hogy itt a problémás eseteket a választási bizottság megvizsgálja, hiszen nincsen olyan közhiteles nyilvántartás a választási bizottságoknál, amelynek alapján megítélhették azt, hogy valamely személy e tekintetben érintette vagy sem. Ennek az eljárásjogi rendezése a jövőben megoldandó
