Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 1 (71. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
972 egybeesik azzal az időszakkal, amikor megug rott a középszintű oktatás szabad férőhelyeinek száma - vagyis a tanulási lehetőségek hatni tudnak a gyermekvállalási szokásokra. Tehát ha lehetőséget kapnak a továbbtanulásra, és különösen, ha még segítséget is kapnak mindehhez, a roma fiatalok is a továb btanulást fogják választani; ehelyett mostanában arról szólnak a hírek, hogy a mentoraik nem kapnak fizetést. Ha már a szegénység és a nők helyzete a téma, azt se felejtsük el, hogy az egymást követő megszorító csomagok is épp a szegényeket és köztük épp a nőket sújtják a leginkább. Az adórendszer vagy éppen a cselédtörvény igazságtalanságairól már volt alkalmunk beszélni, és azt gondolom, hogy még lesz is, de most hadd hívjam fel a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra az egyre kevésbé nyilvánvaló tényr e is (Zaj. - Az elnök csenget.) , hogy a közszolgáltatások elégtelensége, a közintézményeket érintő megszorítások legfőbb kárvallottjai is éppen a nők - a bölcsődei, óvodai férőhelyek hiánya miatt ők azok, akik nem tudnak visszamenni dolgozni, hiába tanulna k, érettségiznek le. És most jöjjön egy idézet! Az ENSZ nők helyzete bizottság ülése alkalmából Réthelyi miniszter úr a soros EUelnökség nevében tartalmas és figyelemre méltó állásfoglalást tett közzé, amelynek negyedik oldalán ezt írja: “Az oktatás döntő szerepet játszik a szegénység felszámolásában és egyéb fejlődési célok elérésében. Ilyen cél a foglalkoztatás növelése is.” A Lehet Más a Politika arra kéri önöket, hogy hagyjanak fel az oktatást, különösen a hátrányos helyzetűek oktatását sújtó költségve tési szigorral, a megszorítások és a zárolások politikájával, és kérjük, ezentúl ezen idézet legyen politikájuk iránytűje. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. Kérdezem, a kormány nevében kíváne valaki a témában felszólalni. Igen, Hoffmann Rózsa államtitkár asszony jelezte, hogy kíván élni a felszólalás lehetőségével. Megadom a szót az államtitkár asszonynak. Parancsoljon! DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Mindannyian örülhetünk annak, hogy az ön személyében egy olyan politikust üdvözölhetünk immáron tizedik hónapja a parlamentben, aki szívügyének tekinti a nő k esélyegyenlőségének sorsát. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ön ezzel egyedül van, de már több felszólalása arról győzött meg, hogy lelkiismeretesen szívén viseli ezt a mindannyiunk számára fontos kérdést. Hogy a kormány számára sem mellé kes a nők esélyegyenlősége, részvétele, egyenlő hozzáférése az oktatásban, azt mi sem bizonyítja jobban, mint - ahogy ön is említette - hogy az említett New Yorki konferencián Réthelyi Miklós miniszter úr is jelen volt, és a felszólalásában arról győzhett e meg a hallgatóságot, hogy mi magunk is nagyon komolyan vesszük ezeket a kérdéseket. Meg kell mondanom, hogy a parlamenti zaj miatt meglehetősen hézagosan hallottam az ön felszólalását, de az elcsípett egyegy félmondatra azért megpróbálok reagálni. Miutá n a nők részvétele az oktatásban volt itt a megadott téma, és a konferenciákon is erről volt szó, megnyugtatásul az egész parlament és a hallgatóság számára azért elmondhatom, hogy ezen a téren Magyarország egyáltalán nem áll rosszul. A felsőoktatásban ma már több a női hallgatók száma, mint a fiú hallgatóké, a gimnáziumban felülmúlja a lányok száma a fiúkét, még a versenyeken is - kivételt képeznek ez alól a természettudományi és a műszaki tudományi területek. Ez egyébként Európaszerte mindenütt így van, és az okok valószínűleg nem valamiféle hátrányos megkülönböztetésben, hanem egyéb folyamatokban kereshetők. Megnéztem azt is, hogy hogyan állunk például a tudósképzés tekintetében, és bizony itt is jó az arány: két fő kivételével a női hallgatók száma elér i az 50 százalékot a doktoranduszképzésben részt vevők tekintetében. Így tehát
