Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BANA TIBOR (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
687 Kétféle mandátum létezik. Köt ött mandátum: ez volt a nemesi rendi országgyűlések, parlamentek idejében, amikor - magyar példával jobban meg tudom világítani - a nemesi vármegye közönsége utasította a követeket bizonyos magatartás, bizonyos politikai irány képviseletére, és ha annak az utasításnak a követek nem tettek eleget, akkor szankcióként valóban őket le lehetett váltani. A modern demokráciák, a képviseleti demokráciák ezt a lehetőséget nem ismerik. A szabad mandátum elve azt jelenti, hogy a képviselő nem utasítható. Ön ezt valósz ínűleg érzi, vagy önök érzik, mert a módosító javaslatban a szabad mandátum elvét is meg akarják változtatni, ezzel egy különleges csudabogár megoldásunk lenne a világon, mi lennénk az egyetlen ilyen ország, azt mondja, hogy relatíve szabad mandátum. Ez kö rülbelül olyan, mintha azt mondanánk, hogy a továbbiakban a szabadság eszméje csak relatíve érvényes. Én ezt nem tanácsolom. Fogadja el még egyszer, vagy fogadják el még egyszer: alkotmányjogi kánon, azaz általánosan elfogadott alkotmányjogi törvényszerűsé g minden demokráciában s minden modern alkotmányos államban a világon, hogy a képviselő nem utasítható, a mandátuma ebből eredően szabad, és ebből következően nem visszahívható. A visszahívhatóságnak egyetlenegy formája a négyévenként megtartandó parlament i választás. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Ugyancsak kétperces hozzászólás következik, Bana Tibor képviselő úr, Jobbik. (12.30) BANA TIBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rö viden szeretnék csak reagálni a Salamon László által elmondottakra. Az előbbi ötperces felszólalásomban is elmondtam, hogy természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy jogilag nem egyszerű ennek a helyzetnek a rendezése. Ugyanakkor azt is hozzátettem, hogy nagyon jelentős mértékű társadalmi igény mutatkozik a visszahívhatóság intézménye irányába, ezért gondoljuk azt, hogy ezt mindenképpen meg kellene teremteni. A mi álláspontunk az, hogy ez egyébként a demokrácia szélesítését jelentené, természetesen valóban alaposan kidolgozott szabályokra van itt szükség, de azt gondolom, hogy igenis tennünk kell ez ügyben. Ezért javasoltuk azt, hogy ezt mindenképpen szabályozni kell az alkotmányban, és ahogy ezt elmondtam, a részleteket majd alacsonyabb szintű jogszabályok ban kell rögzíteni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kérdezem Dúró Dórát, mert megjelent egy pillanatra kétperces hozzászólási igénye (Jelzésre:) , de akkor az törölve. Közben Pósán László képviselő úr, elnéz ést, a monitor jegyez mindent; Pósán László képviselő úr, kétperces. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Csak szeretném megjegyezni, hogy egyáltalán nem alacsonyabb rendű jogszabályról van szó, mert ez a választás egészét érintő kérdés, így minimum kétharmados törvényről van szó, amikor a visszahívhatóságot és egyebeket tárgyaljuk. A dolog súlyának érzékeltetésére hadd mondjam, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyéni képviselők visszahívhatóságát még értem. Averzió, vagy áttérünk teljes egészé ben egy angolszász modellre, ahol csak egyéni körzetek vannak, és egyéni képviselőket választunk; Bverzió, a visszahívhatóság a listás képviselők esetében egyet jelent az adott frakció visszahívásával a parlamentből, mert másként nehéz lenne megoldani. Ez is egy technikai kérdés, de erre azt mondani, hogy ezt alsóbbrendű jogszabállyal kell megoldani, azt gondolom, elég meredek, mert ez egy nagyon súlyos kérdés. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) :
