Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
684 teljes jogú tagja az európai népek nagy családjának, az Európai Uniónak. Mint minden tagállamnak, így Magyarországnak is az Európai Közösségekhez való viszonyát alapvetően a csatlakozási szerződés, valamint az Európai Unió sze rződései határozzák meg. Ez egyben lehetőséget teremt arra ebben az esetünkben, hogy a megszületendő alkotmányban is világosan és egyértelműen rendezzük az Európai Unió és Magyarország viszonyát, ne pedig majd utólagos módosításokkal vagy a napi politikai aktualitásoknak megfelelően tegyük ezt a későbbiek folyamán. Tehát jól meg kell fontolnunk, hogy az új, születendő alkotmányban mi kerüljön nevesítésre a tagságunkkal járó jogokból és kötelezettségekből fakadóan. Az alkotmánykoncepció vonatkozó szövege így szól: “Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ezért az Európai Unió szuverén tagjaként az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesít éséhez szükséges mértékig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolja.” Mint az alkotm ánykoncepció is kimondja, hazánk az Európai Unió szuverén tagja. Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a megfogalmazás egyszer s mindenkorra megfelelően adja vissza a jogok és kötelezettségek azon rendszerét, amely hazánk uniós tagságából fakad. Te hát Magyarország szuverén. Hiszen önálló állam annak minden ismérvével, de ugyanakkor tagja egy nagyobb közösségnek is. A 2004es, Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal arról is döntöttünk, hogy bizonyos hatásköröket közösségi szintre utalunk, avagy a kon cepció szövegével élve azokban a többi tagállamokkal közösen határozunk. Így tehát mindaz a szándék, amit az említett módosító javaslat kifejezésre kíván juttatni, azt az alkotmány koncepciója az általam idézett fordulattal az európai szokásjogoknak megfel elően világosan kifejezi. Ebben a vonatkozásban is érvényes az, hogy a kevesebb sokkal többet mond. Végül hozzáteszem, hogy ebben is érvényesül az uniós döntéshozatali mechanizmus egyik fontos alapeleme, amit sokszor szoktunk a tisztelt Házban említeni: a szubszidiaritás, amelynek pont az a lényege, hogy ha alacsonyabb szinten is megszülethet egy döntés, ne kerüljön az ismétlésre, ne kerüljön indokolatlanul a döntéshozatal közösségi szintjére. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már nálam van a szó, kérem, engedj ék meg, hogy mint hitét gyakorló keresztyén ember szóljak néhány gondolatot egy másik fontos kérdésről, tudniillik, hogy kelle a születendő új alkotmányban, hogy utaljon a preambulum Istenre vagy a keresztyénségre. A sajtóban felvetődött a kérdés, hogy ta lán nem idejétmúlte az, hogy a XXI. század küszöbén, éppen a megújuló Magyarország szimbólumaként is felfogható új alkotmányban ezt megemlítsük. Nos, tisztelt képviselőtársaim, a kérdés nem új keletű, hiszen pár éve már nagyon komoly vita folyt róla egész Európában, nem csak Magyarországon az európai alkotmány kapcsán például a Konventben. Akkor a tagállamok nem jutottak konszenzusra, bár a többségük nem ellenezte, hogy a keresztyénség mint az európai kultúra egyik sarokpillére említésre kerüljön ebben a s zövegben. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy még az ellenzők között helyet foglaló Jacques Chirac is elismerte, hogy az európai civilizáció keresztyén eredete letagadhatatlan. Jól tudjuk azt, hogy az európai alkotmányt nem sikerült elfogadni, ezzel egy időre tehát lekerült ez a kérdés a napirendről, hogy olyan uniós dokumentum szülessen, amely utal Európa vallási gyökereire. Úgy hiszem, hogy talán önmagában véve ez a tény is indokolja, hogy mindez még sürgetőbb, hogy tagállami szinten, a hierarchia élén álló jogszabályban utaljunk hazánk ezeréves államiságának fontos elemére, a keresztyénségre. Nem Magyarország lenne az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek alkotmányában effajta rendelkezéseket találhatóak. A német és a lengyel alaptörvény is em líti Isten nevét, sőt a
