Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZILÁGYI PÉTER (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
649 (9.50) Ezért a Jobbik egyik módosító javaslatában megtalálható az a felvetés, hogy érdemes lenne ezt átkeresztelni a közigazgatásban történő foglalkoztatást érint ő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, hogy legalább az elnevezés már hűen tükrözze a tartalmat. Ezen kívül is számos sebből vérzik ez a javaslat, bár kezdeném azzal a konstruktív ellenzékiség jegyében, amit támogatni tudunk. Egyetértünk azzal, hogy a versenyvizsga nevű agyrémet meg kell szüntetni, hatályon kívül kell helyezni, és vissza kell hozni a jól bevált közigazgatási alapvizsga intézményét. Azt is el kell itt mondanom, hogy a közigazgatásban tett átalakítások - és most inkább az el múlt húsz meg az elmúlt nyolc év helyett az elmúlt négy évre próbálok fókuszálni , olyanok, mint a kiagyalójának, szellemi forrásának a nemi identitása, teljesen torz és teljes mértékben elfogadhatatlan. Nyilvánvaló önök számára, hogy kiről beszélek, akin ek ezúton is jó egészséget és boldog házaséletet kívánok. Teljesen tönkretette, felforgatta a közigazgatás rendszerét a teljesítményértékeléstől kezdve, akár egyébként olyan elemeket akart behozni, amelyeknél nem vette azt figyelembe, hogy a versenyszféra módszereit, eszközeit nem lehet átültetni egy az egyben a közszférába. Tehát ha csak idáig terjedne a módosító javaslat, akkor azt mondom, hogy ezzel egyetértünk, és ezt ki is pipálhatnánk, nyugodt szívvel megszavaznánk. Viszont önök ettől továbbmennek, és jellemző módon fellazítják a jogrendszer több elemét is. Kezdeném azzal, hogy miért kell, mondjuk, kormányrendeleti szintre delegálni azt a hatáskört, hogy meghatározzák a közigazgatási alapvizsga alóli felmentés eseteit. Miért nem lehet ezt egy taxatív f elsorolás keretében rendezni a törvény keretei között? Vagy mondhatnám azt az elég szokatlan, bár önök által sajnálatos módon gyakran alkalmazott és nagyon kedvelt megoldást, hogy az OKV elnöke különösen indokolt esetben felmentést adhat az alapvizsga vagy a szakvizsga kötelezettsége alól. Kérdezném, hogy mi minősül különösen indokolt esetnek. Legalább akkor erre meg egy példálózó jellegű felsorolást illett volna elhelyezni a javaslatban, hogy különösen indokolt esetnek minősül, ha - és itt jöhetne az a fel sorolás, amit önök ennek tekintenek. A legegyszerűbb az, ha ezt kivesszük belőle, mert a diszkrecionális jogkör indokolatlan kiterjesztő értelmezésével találkozunk itt. Valószínűleg hogyha politikai meg egyéb érdekek azt indokolttá teszik az önök számára m eg az önök érdekében, akkor majd mindent bele lehet ebbe a gumifogalomba suvasztani. Egyébként sem tesz túlságosan jót a jogállamiságnak, meg nem szolgálja a jogbiztonság követelményét az, hogyha ilyen indokolatlan tágításokat lehetővé tevő gumifogalmakkal operálnak, illetőleg ilyen megoldásokat alkalmaznak. Érdekesnek találjuk azt is, hogy a jegyzői, főjegyzői, vezetői kinevezés esetében el lehet tekinteni a közigazgatási gyakorlattól. Ehelyett a Jobbik Magyarországért Mozgalom azt javasolja, hogy nyugodta n kerüljenek be ezek a kollégák a rendszerbe, viszont legkésőbb a kinevezésüktől számított egy éven belül kötelező legyen számukra a közigazgatási szakvizsga letétele. Ez nagyjából arra a javaslatra vagy arra a jelen pillanatban is életben lévő szabályra v onatkozna, mely szerint jegyző, főjegyző vagy aljegyző kinevezésénél ötezer lélekszám alatti, nem városi rangú települések esetében eltekinthet a képviselőtestület a gyakorlati idő meglététől, és amennyiben a kinevezett vezető nem rendelkezik még a kineve zés pillanatában, időpontjában közigazgatási szakvizsgával, azt egy éven belül le kell tennie. Ha ezt nem teszi meg, akkor a jogviszonya - nemcsak a kinevezése, a jogviszonya - a törvény erejénél fogva megszűnik. Tehát ezt a logikát követné a mi javaslatun k is, amelyet szintén megfontolásra érdemesnek tartok. Végül, de nem utolsósorban a szakmai gyakorlat és a vezetői gyakorlat kérdése egy másik törvényhely vonatkozásában. Önök vezetői kinevezésre elegendőnek látják, mondjuk, öt év közigazgatási gyakorlat m eglétét, ezzel szemben mi egy sokkal differenciáltabb és véleményünk szerint sokkal alaposabb, precízebb megoldást tartunk alkalmazhatónak. Ez a javaslatunk pedig úgy szól, hogy legalább tíz év közigazgatási gyakorlatot vagy öt év közigazgatási vezetői gya korlatot írunk elő.
