Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KAUFER VIRÁG (LMP):
625 fogadnak egy munkaügyi perben ilyen iratot, amelyben nincs indokolási kötelezettség, ott van mégis egy indokolás, és valaki az indokolást vitatja. (8.10) Azt fogja mondani egyértelműen, hogy jogszabály nem írja elő az indokolást, tehát fölösleges annak valóságát, okszerűségét - amelyet egy rendes bíróság általában ebben a körben vizsgál - nézni, úgyhogy semennyire nem segítene ez a helyzet a kormánytisztviselőkön. Abban viszont, hogy egy kiszámítható életpályát kapnak képzéssel, jó minőségértékelési rendszerrel, nyilvánvalóan az előmenetelben, a képzésben, a munkájuk értékében az alapvizsga, szakvizsga szétválasztása, bevezetése segíteni fog. Viszont az, hogy nem a külső képző cégeknél fogják meghatározni, hogy miről szólnak milliárdokért a kormánytisztviselők képzései, hanem a közérdek, a kormánynak a politikája és a köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek az érdeke, fogja szolgálni mindan nyiunknak az előrelépését, és én bízom benne, hogy minden ember ezt érezni is fogja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a jobb minőségű jogalkotásban és a jobb minőségű szolgáltatásokban a közigazgatásban. Köszönöm szépen. (Ta ps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kaufer Virág frakcióvezetőhelyettes asszony, LMP: “A társadalmi igazságosság megteremtése egyik legégetőbb feladatunk” címmel. Képviselő asszony, öné a szó. KAUFER VIRÁG (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A tartós társadalmi béke megteremtéséhez a társadalmi igazság egy alapvető feltétel. Az LMP szerint a társadalmi igazságosság eszméje a fenntarthatóság szociális kifejeződése. Mi min denkinek lehetőséget akarunk biztosítani, így a jövő generációk számára is arra, hogy emberhez méltó életet élhessen Magyarországon, és lássuk be, hogy ezzel kapcsolatosan mind a fenntartható fejlődés, mind az erőforrások egyenlő elosztása és az esélyegyen lőség tekintetében rengeteg teendő van a mai Magyarországon. Csak hogy néhány példát említsek: ma a XXI. század Magyarországán a mélyszegénységben és mérsékelt szegénységben élők száma és aránya erőteljesen növekszik; ma a XXI. század Magyarországán a lesz akadó társadalmi csoportok tanulási és munkaszerzési esélyei, egészségi és életkilátásai stagnálnak és romlanak; ma a XXI. század Magyarországán honfitársaink százezrei hordják magukon az etnikai megkülönböztetés bélyegét, és gyermekek ezrei nőnek fel vály ogkunyhókban, munkanélküli szülőkkel, akik gyakran az egészséges táplálékot sem tudják biztosítani nekik; és ma a XXI. század Magyarországán emberek tízezrei küzdenek a kilakoltatás, a hajléktalanság rémével, mert nem képesek devizahiteleiket törleszteni v agy rezsiköltségeiket fedezni, és ezek mellett a húsba vágó jelenségek mellett sem felelős állampolgárként, sem megbízatással rendelkező politikusként nem mehetünk el. Lássuk, mit tesz a kormány: megszüntetik a közmunkaprogramot, hogy majd valamikor később valami mást elindítsanak, addig sok tízezren munka és jövedelem nélkül maradnak; adócsomagjukkal csökkentik a kis- és közepes keresetűek jövedelmét, tovább mélyítve ezzel a társadalmi szakadékot; a lakásproblémák megoldására eszközkezelőt ígérnek, ígéretü ket azonban tettek nem követik; néhány héttel a költségvetés életbe lépése után pedig több száz milliárdos zárolást rendelnek el, elvonást a közoktatástól, az egészségügytől, a kultúrától, és még sorolhatnánk. Képviselőtársaim, a társadalmi igazságosság ol yan eszme, amelyért sokan akár a szabadságukat vagy az életüket is feláldozták. Nekünk erre nincs szükségünk szerencsére, néhány apró lépést kellene csak megtennünk a mai Magyarországon. Első lépésnek elegendő volna, ha felelősen gondolkodva szolidáris int ézkedéseket hozna a kormány, ha a tehetősebb középosztály mellett a mélyszegénységben élőkről is tudomást venne, és gazdasági döntéseiben figyelembe venné a szegényeket és hátrányos helyzetűeket, valamint az elszegényedő alsó középosztályt is. Első
