Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vi...
583 Rövid múltamból hadd mondjak egy példát: amikor még Torgyán József úr 19982002 között miniszter volt, és én napirend előtt szóltam egy adott ügyben, arról beszéltem, hogy képviselő úr, az egyszerűség kedvéé rt ennek mindenképpen kéknek kellene lennie, hát értse meg! Elmondtam, majd a válaszában azt mondta: Képviselő Úr! Hát elfogadhatatlan! Maga hogy nem érti meg, hogy kéknek kell lennie! Maga miért pirosról beszél? - és tökéletesen ellentétes formátumban kez dett beszélni. Csak ültem, valamit a gyorsírónak a jegyzőkönyvbe mondtam, de ez abszurd volt. Tehát átéltem azt a helyzetet, amikor azzal, hogy valaki utoljára szól, ha azzal visszaél, főleg a nagy nyilvánosság előtt, milyen lehetősége van. Én az előterjes ztőtársammal egyeztettem, nem mintha lenne jelentősége a 46 fős frakció képviseletében, hogy mi most mit támogatunk vagy mit nem, de ezt mégsem javasolom vagy nem támogatom, megmondom, miért. Ezeknek a felszólalásoknak, mindegyiknek van egy egyensúlya. Pél dául az interpelláció: 3 perc plusz 1 perc, 4 perc jut a kérdezőnek, 4 perc a válaszadónak. Az azonnali kérdésnél: 2, 1, 2, 1, tehát az időtartamban is kialakul egy olyan egyensúly, amely nem helyezi, külön előnyt nem ad adott esetben a kérdezőnek a megszó lított, adott esetben kormánytaggal szemben, és itt ezt az egyensúlyt felbontaná, hogy válaszol 5 percben, majd még akkor 2 percben külön a képviselő is szólhat, amelyre már még egy viszontválasz nincsen, az meg túlzás lenne, hogy ilyen módon tágítsuk. Teh át én magam úgy látom, a plusz 2 perc megadása ezt az egyensúlyt felbontaná, bármennyire lennének ellenzéki előnyei. Tehát azt hiszem, az eredeti módosítással önmagában nagyot lépünk előre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi Ist ván) : Köszönjük szépen, alelnök úr. Az általános vitát most lezárom. Az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, így részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor. A tűz elleni védekez ésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A Házsza bály után soron következik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részle tes vitája. Az előterjesztést T/2238. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/2238/3. számon kapták kézhez. A benyújtott két módosító javaslat az előterjesztés ugyanazon rendelkezését érinti, így a részletes vita egy szakaszban nyílik meg. Megnyit om a részletes vitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Sem egyet, sem többet nem látok, így a részletes vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat. (Dr. Kontrát Károly jelzésére:) Nem kíván reagálni. A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról
