Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI PÉTER (LMP):
581 Most már van hangom; köszönöm szépen, elnök úr. Az LMPfrakció is támogatja ezt a javaslatot, és engedjék meg, hogy néhány új szemponttal is alátámasszam a Jobbik általunk üdvözlendő javaslatát. A javaslat azzal, hogy a parlamenti képviselőcsoportok számára lehetővé teszi, hogy az elő zetes napirendi pontoktól függetlenül határozza meg a napirend előtti felszólalások témáját, erősíti a képviselők azon lehetőségét, hogy országos jelentőségű ügyeket tárgyaljon a plénum előtt. De miért is fontos ez a modern parlamentarizmus tekintetében? A parlament a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű fóruma, politikai aréna. A közügyek megvitatásának demokratikus jellegét az biztosítja, ha a Ház nyilvánossága előtt minden politikai szereplő, minden képviselő megszólalhat, véleményét elmondhatja. A parlamenti vita a szólásszabadság egyik legfontosabb terepe, egy demokratikus országban szerepét csak így tudja betölteni. 2003ban az Alkotmánybíróság elvi éllel fogalmazta meg a politikai vitát mint a parlamenti ellenőrzés alapvető intézményének alkotmá nyos jelentőségét. Idézem: “A közügyek szabad parlamenti megvitatása egyfelől a megfelelő törvényalkotás egyik nélkülözhetetlen előfeltétele. Másfelől a szabad parlamenti vita hozzájárul ahhoz, hogy a választópolgárok megfelelő képet alkossanak az országgy űlési képviselők és más fontos közjogi tisztségviselők tevékenységéről, és kellő információk birtokában vegyenek részt a politikai diskurzusban és döntéshozatalban.” A napirend előtti felszólalás egy erős, a közvélemény érdeklődésének középpontjában álló p arlamenti műfaj. Ez annak köszönhető, hogy az állampolgárokat érintő, általában nem kifejezetten szakpolitikai témák kerülnek ilyenkor a parlament és ezáltal az ország nyilvánossága elé. A Házszabály jelenlegi vonatkozó rendelkezése, miszerint kizárólag na pirenden nem szereplő témában van lehetőség megszólalásra, véleményünk szerint jogellenes, igazságtalan, és logikailag sem állja meg a helyét. Jogellenes azért, mert nem felel meg a már idézett Abhatározatnak, mert a témaválasztás szabadságának szűkítése óhatatlanul korlátozza a parlamenti vita szabadságát. Igazságtalan, hiszen az állampolgárok kíváncsiak azokra a kérdésekre is, amelyek a parlament előzetes napirendjén szerepelnek. Elég, ha itt az Ab hatáskörét szűkítő alkotmánymódosításokra vagy a médiatö rvényre gondolunk. Teljességgel elfogadhatatlan az, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdésekben csak azért nem szólalhatnak fel képviselők ebben a műfajban, mert valamikor, akár éjfél után is - lásd, mondjuk, a médiatörvényt - aznap esetleg még tárgyalja a Ház. És végül logikátlan is, és ezt az érvet a javaslat indoklásában is megtalálhatjuk, hiszen a napirend előtti felszólalásokra a napirendi pontok megtárgyalása előtt kell sort keríteni. Ez azt jelenti, hogy az ülés első napján először a napi rendet kell elfogadni, addig ugyanis nem is beszélhetünk napirendi pontokról, majd az ülés megkezdése előtt következnek a napirend előtti felszólalások. Üdvözlendőnek tartjuk továbbá azt is, hogy a korábbi kötöttség feloldásával a javaslat révén lehetőség nyílik egyegy frakció bármely felkért tagja előtt arra, hogy az állampolgárok érdeklődésére joggal, jó okkal számot tartó, országos jelentőségű témában megszólaljon. Mindez lehetőséget teremt a tisztelt Ház előtt valamennyi képviselő számára azon, Churchi ll által leírt képesség gyakorlására is, miszerint egy politikusnak előre meg kell tudni mondani, hogy mi fog történni holnap, a jövő héten, a következő hónapban és évben, utána pedig képesnek kell lennie arra, hogy elmagyarázza, hogy ez miért nem következ ett be. A fent elmondottakra tekintettel az előttünk levő házszabálymódosítást az LMP támogatja. Támogatjuk, és módosító javaslatunkkal tovább kívánjuk bővíteni a képviselői szólásszabadságot akképpen, hogy a napirend előtti felszólalásra adandó kormányza ti válasz után a felszólaló képviselőnek lehetősége legyen a reagálásra. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a napirend előtti felszólalás a képviselői munkát elősegítő eszköz arra, hogy az ő megítélése szerinti fontos és aktuális kérdéseket feszegessen az o rszág nyilvánossága előtt. Mivel ebben a műfajban általában nem kérdések fogalmazódnak meg, hanem vélemények kerülnek kifejtésre, méltánytalannak tartjuk azt,
