Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - Rogán Antal (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született bérmegállapodás végrehajtásának ellenőrzése és szükség esetén kikényszerítése érdekében?” címmel - ROGÁN ANTAL (Fidesz): - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
525 született bérmegállapodás végrehajtásának ellenőrzése és szükség esetén kikényszerítése érdekéb en?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon! ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva a napirend előttiben is elhangzottakat, szeretném még egyszer felidézni: 2010 őszén tárgyalások kezdődtek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az átlagos béremelési ajánlásról. Az egyeztetések alapján a minimálbért 6,1 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 5 százalékkal kell emeln i. Ajánlásként az Országos Érdekegyeztető Tanács 46 százalékos bruttó béremelést is megfogalmazott azzal, hogy ez elsősorban az alacsony- és középkeresetűek béremelésével jöjjön létre. (14.10) A munkaadók ajánlását a munkavállalók elfogadták, a megállapod ást a kormány is jóváhagyta. A kötelező legkisebb munkabér, a minimálbér és a garantált bérminimum összegét az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján, az ott létrejött megállapodásnak megfelelő tartalommal hirdette ki a kormány a 2010/337es rendeletében. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A kormányrendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1jétől 5 százalékkal, 78 ezer forintra emelkedik, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig 2011. január 1jét ől 5 százalékkal, azaz 89 500 forintról 94 ezer forintra emelkedik. A február elején napvilágot látott adatok azonban arra engednek utalást, amint azt az előbbiekben már jeleztem az államtitkár úrnak, hogy a munkaadók sok területen egyáltalán nem hajtottak végre munkabéremelést. Így előfordulhatnak olyan esetek, hogy vannak állampolgárok, akik 2011. január 1jétől a munkabéremelés hiányában hátrányosan jártak. A fentiek miatt tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen konkrét intézkedéseket terv ez a kormány tenni annak ellenőrzésére, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2010 decemberében született megállapodást betartjáke a munkaadók. Szükségesnek tartjae a kormány, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön a munkaadók érdekvédelmi szervezeteivel a bérmegállapodás végrehajtásának maradéktalan érvényesítése érdekében? Várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. CSÉFAL VAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a kormány megtett mindent annak érdekében, hogy az egykulcsos arányos személyi jövedelemadózásra való áttérés következtében a korábbi jövedelméhez képest senki se járhasson rosszabbul. Az eddig megtett lépéseket két részre kell bontanunk: egyrészt a közszférára, ahol a közhatalmi funkcióból fakadóan a kormány közvetlen hatást gyakoro lhat a bérekre, másrészt a magánszektorra, ahol a kormány befolyása a bérekre jóval szűkebb, alapvetően közvetett jellegű. Nos, a közszférát nézve kiemelném, a költségvetési szférában olyan kompenzációs rendszert működtetünk, amelynek eredményeképpen nem c sökken azok nettó havi járandósága sem, akik nem tudják érvényesíteni a családi kedvezményt. Az állami többségi tulajdonú társaságok esetében pedig a kormány bérgazdálkodási irányelvet fogadott el, amely minimális követelményként fogalmazza meg: azok számá ra, akiknek az adóváltozások esetleg negatív hatásokkal járnak, a társaságok béremeléssel ellentételezzék ezt a munkavállalóknak.
