Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
4890 az adósságrendezési eljárás alá. Megvallom őszintén, sok kollégától kaptam olyan javaslatot, ami ezt puhítani igyekezett, csak azt gondolom, hogy most vegyük ezt komolyan. Ha csőd van, akkor nincs európai uniós fejlesztési önrész, hogy azt nem érinti a dolog, vagy nincs az, hogy akkor egy sor vagyontárgyat vagy eszközt nem érint a kérdés, mert ha csőd van, akkor csőd van, és akkor nagyon komolyan kell eljárni, és azokat az érdekeket kell védeni elsősorban, amelyek olyan önkormányzati felada tellátáshoz kapcsolódnak, amelyek nagyon komoly társadalmi rétegeket érinthetnek: a közszolgáltatások, temetés, oktatási rendszer fenntartása. De én azt hiszem, hogy úgy általában nem lehet azt megtenni, hogy az önkormányzati adósságrendezési eljárás tulaj donképpen változatlan szerkezetben hagyja az önkormányzat működését, mert igazából csak egy kicsit van csőd, és tulajdonképpen nem történik más, mint az, hogy minden megy tovább a maga útján. Tulajdonképpen a település lakói nem is nagyon érzik azt, hogy m it jelent egy ilyen eljárás, egyszerűen csak arról van szó, hogy a kormány nyúljon a zsebébe, és álljon helyt egy korábbi vezetés felelőtlen döntéseiért, aminek a kapcsán adódik elő az adósságrendezési eljárás. Ha megnézik a javaslatainkat, akkor láthatják , hogy önkormányzati vezetőként két polgármester terjesztette elő ezt a javaslatot. Önmagunkhoz is meglehetősen szigorúak vagyunk, de ez szerintem támogatandó, és csak ilyen példával elöl járva lehet ezt a kérdést kezelni. Ugyanakkor én azt hiszem, hogy a mostani kisebb léptékű módosítás nem alkalmas arra, hogy olyan szándékokat is beépítsünk a mostani eljárási rendbe, amelyek jogossága megalapozott. Nevezetesen, bár vannak erre javaslatok, én azt hiszem, hogy nem most kell szabályozni azt, hogy például egy önkormányzat a gazdálkodása kapcsán hogyan és milyen módon vehet be a költségvetésfinanszírozásba külső forrásokat, külső eszközöket. Jogos ez a felvetés, én szeretném ezt hangsúlyozni, de nem hiszem azt, hogy meg kellene előznünk most az önkormányzati t örvénynek egy olyan típusú módosítását, amit ősszel, a nagy lélegzetű módosításban kell tárgyalni. Ezért én ezeket a felvetéseket megfontolandónak tartom, főleg azért, mert a szabályozást csak úgy lehet jól megcsinálni, ha nem folyó költségvetési évben adu nk egy ilyen korlátot, hiszen ma már az önkormányzati rendszer megtervezte a költségvetését. Ha folyó költségvetési évben módosítunk ilyen szigorúan külső forrásbevonási ügyben, akkor bizony számos önkormányzat gazdálkodását még akkor is lehetetlen helyzet be hozzuk, ha egyébként adott esetben a gazdálkodása megalapozott. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ne felejtkezzünk meg arról, hogy az önkormányzati rendszer ilyen lehetetlen helyzetbe jutását alapvetően az a kormányzati politika határozta meg, am ely az elmúlt nyolc évre volt jellemző. Az önkormányzati rendszert az elmúlt nyolc évben úgy kezelte a kormány, mint a félbolond atlétikaedző a saját sportolóját, mert a kormány mindig azt mondta az önkormányzati rendszernek, hogy mindennap fussatok egy kö rrel többet, és mindennap egyetek egy kicsit kevesebbet. Azt lehet tudni, hogy ilyenkor előbbutóbb vége van a történetnek. Most itt vagyunk. Az utolsó pontot az ire Bajnai Gordon tette fel, amikor a kormánya élén azt nyögte be , ami már egyébként a szoc ialista önkormányzati vezetőknél is kiverte akkor a biztosítékot , hogy az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban úgy tárgyalunk, hogy 120 milliárd forint elvonás kőbe van vésve, miközben egyébként ennél jóval nagyobb mértékű elvonásokat ez a rendszer már elszenvedett. Az első arculcsapás, vagy hogy is mondjam, pofára esés, ha lehet így fogalmazni, akkor következett be, amikor Medgyessy Péter a megválasztása után beszabadult a kincstárba, az ott lévő 350 milliárd forint tartalékot gyorsan kiosztotta béreme lésre, azt megfinanszírozta egyébként a költségvetésből a 2002. év végéig, majd azt mondta 2003ban, hogy azt a mintegy 135 milliárd forintot, amit most erre költöttünk, járulékok nélkül, most már a rendszer finanszírozza saját magától, ahogy tanulta. Ez e gy nagyon jópofa dolog egyébként, hogy én megemelem a bérét a közalkalmazottaknak, csak nem vagyok hajlandó kifizetni ennek a költségeit, hanem ezt áthárítom a
