Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BALOGH JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója:
4842 képesek élni. A szavazati jog személyes úton való gyakorlásának kötelezővé tétele jelentősen javítja az egyes tagokra történő nyomásgyakorlás elkerülésének lehetőségét. Ennek megfelelően minden, szavazati jogával élő tag közvetlenül értesülhet a közgyűlésen elhangzott felvetésekről és érvekről, amelyek hatására akár meg is változtathatja álláspontját, így a véleményalkotás sokkal rugalmasabbá válna. A döntés ek meghozatalában való személyes részvétel előírása egyúttal szűrő szerepet is betölthet, a javasolt módosítás elfogadásával a közgyűlésen a hegyközség ügyei iránt jobban elkötelezett tagok akarata érvényesül, hiszen a döntéshozatalban csak azok vehetnek r észt, akik annak költségeit, azaz a közgyűlésen való személyes részvételt is felvállalják, így a javaslat jelentős mértékben hozzájárul a hegyközségi döntéshozatal hatékonyabbá tételéhez. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat által meghatározott célok m egvalósításához kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm az államtitkár úr expozéját. Most a mezőgazdasági bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Balogh Józsefnek, a bizottság előadójának. BALOGH JÓZSEF , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság a 2011. június 8ai ülésén a T/3415. számú törvé nyjavaslatot megtárgyalta, és egyhangú szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja. Bizottsági vélemény, hogy a piaci kiszolgáltatottság minimálisra csökkentése érdekében a Magyarországon termelt, előállított, forgalmazott termékek, a gazdaságot erősít ő magyar termelés védelmében szükséges igénybe venni minden olyan eszközt, amely az adott termék piacát biztonságossá és kiszámíthatóbbá teszi. A mezőgazdasági termelés védelmében szükséges az olyan jogszabályok adta lehetőségek kiaknázása, amelyek a terme lői, kereskedői szemléletet pozitívan befolyásolják, és ráébresztik a piaci szereplőket az együttműködés, a koncentrált fellépés és a minőségi árutermelés fontosságára. Ezek az előnyök legfőképp a termelők érdekeit szolgálják, hiszen a magyar mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés védelme elsődlegesen és alapvetően a termelők érdeke. A szakmaközi szervezet egy korszerű, európai piacszervezési és piacszabályozási modell, amely a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, és a közös döntések érvényre jutta tásával lehetővé teszi érdekeik hatékony képviseletét. Egy szakmaközi szervezet akkor minősül egy termék vonatkozásában reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a szervezet a tagjain keresztül a termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgo zásának legalább kétharmad részében érintett. (20.50) A reprezentativitást a szakmaközi szervezetnek kell bizonyítania. Az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó tanácsi rendelet a zöldséggyümölcs ágazatban működő reprezentatív szakmaközi szervezetek részére l ehetőséget ad arra, hogy a tanácsi rendeletben meghatározott tevékenységeik keretében olyan szabályokat határozzanak meg, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy a nemzeti szabályok. A borágazat szereplői kötelező mértékű befizetéseinek növekedését el k ell kerülni. Ennek érdekében a marketingjárulék címén megfizetett összeg levonható a bortörvény szerint megfizetett borforgalombahozatali járulék összegéből. Ez lehetővé teszi a bormarketingtevékenység hatékonyságának növelését, illetve biztosítja, hogy az ágazat szereplői számára a járulékfizetés maximális összege ne növekedhessen.
