Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KAUFER VIRÁG (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
4833 hozzá kell szólni ehhez a kérdéshez. A fenntarthatóság egyik félnek sem érdeke, de a civil világnak rengeteg olyan szereplője van, aki a fenntarthatóságért kiáll. Én úgy gondolom, hogy rossz irányba tájékozódik ebben az ügyben. ELNÖ K (Balczó Zoltán) : A reménytelen, két malomban őrlés miatti végtelen vitában Kaufer Virágnak, az LMP képviselőjének adom meg a szót. KAUFER VIRÁG (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A felvezetés ellenére remélem, hozzá tudok szólni érdemben a kérdéshez. Önök gyakran mondják azt, mind a Fidesz, mind a KDNP képviselői, hogy a munka világának vannak morális kérdései, amiket mindenképpen meg kell vitatni. Én úgy látom, hogy ha az egyházak és a civil szervezetek belépnek egy ilyen egyeztetésbe, akkor vagy munkaadó ként, vagy munkavállalóként tudnak felszólalni, és ebben az esetben pedig vagy a munkaadói, vagy a munkavállalói oldalon ki tudják fejezni az elképzeléseiket arra vonatkozólag, hogy a munka világát hogyan lehetne megújítani. Aradszki képviselőtársamnak rea gálnék röviden arra vonatkozólag, hogy mi is a probléma, az, hogy hárman, vagy az, hogy háromnál többen vitatkozhatnak, konzultálhatnak majd ezen a testületen belül. Nem ez a probléma. A probléma az, amit Józsa képviselőtársam is említett, hogy a kormány e gy mozdulattal kibővíti a tanács szereplőinek körét, majd a kisajtón hátul távozik, és ő maga pedig nem tagja ennek a tanácsnak, ahogy az előterjesztésben ez olvasható is. A kormány nem kíván tagja lenni annak a tanácsnak, amelyben nemcsak a munka világáró l, hanem a társadalom nagy kérdései előmozdításainak megoldásairól vitatkoznak a társadalom szereplői. Ez szerintem egy óriási nagy különbség. Ez igazából az a probléma, amiről mi itt beszélünk, hogy a kormány kivonul ebből az egyeztető fórumból, és ez az, amit egyébként tripartit rendszernek hív az ENSZ munkaügyi szervezete is, és ez az, amit önök most fel készülnek számolni. Ugyanazzal a mozdulattal megteszik azt is az előterjesztés 12. §ában, hogy a kormányt felhatalmazzák a munka törvénykönyve 16. §áv al - a kormányt tulajdonképpen felhatalmazzák , hogy önhatalmúlag döntsön például a minimálbér kérdésében. Azt gondolom, hogy ez egyértelműen igazolja azt, amit Schiffer és Scheiring képviselőtársam az előbbiekben elmondott. Köszönöm. (Taps az LMP soraiba n.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Aradszki András, a KDNP képviselője. DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót. A képviselő asszony tévesen idézte a munka törvénykönyvét, az a 17. §, amiről beszélt. Én a 16.ról beszéltem, a melynek jelenleg hatályos szövege az OÉTtel írt elő egyeztetési kötelezettséget a kormánynak. Tehát az OÉTtel tárgyal a kormány, megegyezik valamiben a munkavállalókkal és a munkaadókkal, majd fogja magát, és egy tudathasadásos állapotban kimegy, és egye ztet saját magával. Ezért mondtam az előbbi hozzászólásomban, hogy az egész rendszernek ez volt az abnormalitása, és egy elfedő, kendőző, mindenféle maszatolós rendszert mutatott be ez a módszer. (20.10) Jelen pillanatban ezzel az előterjesztéssel világoss á válnak a hatáskörök, világossá válnak a döntési pozíciók, világossá válik az, hogy ki kivel konzultál és mikor és a döntéselőkészítés melyik szakaszában. Azt követően azt senki nem tudja elvenni sem a kormánytól, sem a parlamenttől, hogy a politikai fel elősséget felvállalva döntsön. Eddig is a kormány döntött rendeletben, hogy milyen mértékű lesz például a minimálbér. Igaz, hogy egyeztettek egymással, most is egyeztetni fognak, mert ez az egyeztetési kötelezettség fennmarad a 16. § értelmében. De nem saj át magával fog
