Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4824 alapvető ellentét a mun ka és a tőke között húzódik; nem pusztán Magyarországon, hanem gyakorlatilag bármely államban, bármely társadalomban szerte a bolygón. Azért állítom ezt, mert ahogyan ezt az új struktúrát önök életre hívják ebben a törvényjavaslatban, nem tesznek mást, min t összemosnak össze nem mosható törésvonalakat. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy amikor itt nagyon zengzetesen hivatkozik László képviselő úr arra, hogy önök itt határon túli magyar szervezeteket is meghívnak ebbe az egyeztetésbe például, hogy n emzetpolitikai keretbe helyezik az érdekegyeztetést, végiggondoltáke azt, hogy az az alapvető érdekellentét, aminek az egyeztetését kellene szolgálnia egy ilyen mechanizmusnak, ez fennállt 1920 előtt is. Amikor ebben a formában - legalábbis ebben a formáb an - nemzetpolitikai kérdés nem létezett, mert nem voltak határon túli magyarok, ellenben voltak határokon belül lévő kisebbségek. Akkor, amikor álszent, demagóg módon ebbe az egyeztetésbe bevonják a tudományos szervezeteket, végiggondoljáke azt, hogy az, ami a tudomány, a tudomány képviselői és az ezen a körön kívül álló polgárok, magyar emberek között van, az össze nem mérhető különbség azzal az ellentéttel, ami alapvetően egy munkavállaló és bármilyen rendűrangú - utalok Bertha Szilvia hozzászólására , akár egyházi vagy nonprofit munkaadó között létezik? (19.30) És ami egészen hajmeresztő, az - és elnézést kell kérjek önöktől, de tényleg nem tudok más hasonlattal élni : a nyolcvanas évek posztkommunista szövegeit idézi, ahogy önök itt a civil világról beszélnek. Kiről beszélnek ilyenkor? Én azt gondolom, hogy ha egy szabad országban élünk, akkor a civil világnak mindannyian tagjai vagyunk. Azok is, akik itt ülünk az Országgyűlésben, azok is, akik szakszervezetek aktivistái, azok is, akik egyházi szerve zetek aktivistái. Nincs elkülönült civil világ. A civil világ mi vagyunk, mindannyian. A civil világot alapvetően ez a 386 ember képviseli. Az érdekegyeztető mechanizmus nem keverhető össze a törvényhozással, nem keverhető össze egy kormányzati tanácsadó s zervvel. Akkor, amikor önök számon kérik azt, hogy az OÉT harangozotte akkor, amikor az államadósság megnövekedett az elmúlt 9 évben, vagy 20042006 között, alapvető félreértésben vannak. Alapvető félreértésben vannak! Az Érdekegyeztető Tanácsot vagy a mű ködését az elmúlt 2022 évben sok minden miatt lehet kárhoztatni, de speciel az érdekegyeztető mechanizmusnak soha, sehol a világban nem volt dolga az, hogy a bármikori, bármilyen színű kormányzat tanácsadójává szegődjön. El lehet számoltatni a szocialistá kat, számon lehet kérni a korábbi kormányokat, akár az első Orbánkormányt is, hogyha elengedte az államháztartást, elengedte az államadósságot - az érdekegyeztetés másról szól, ezt keverik önök össze. Én azt gondolom, nem értik a dolog lényegét. Az önök m iniszterelnöke pontosan érti egyébként az egész lényegét, azért van itt ez a törvényjavaslat. Arról van szó, azáltal, hogy önök az almát a körtével próbálják házasítani, el akarják takarni az alapvető érdekellentétet, ami a munka és a tőke között van. Ezt az érdekegyeztetési mechanizmust leöntik sokféle, más színű mázzal, behozzák az egyházakat, behoznak úgymond civil szervezeteket, behoznak ilyenolyan egyéb képviselőket. Egy a lényeg: senki ne a rendszer alapvető érdekellentétéről beszéljen. Összekevernek teljesen más, oda nem illő konfliktusokat. Azt értsék meg, hogy minden egyéb más érdekkonfliktus becsatornázásának helyszíne alapvetően a Magyar Országgyűlés. Önök, azt gondolom, hogy helyesen, az alkotmányozás során úgy döntöttek, hogy nincs szükség kétk amarás parlamentre. Innentől kezdve a helyzet úgy áll, hogy ebben az egy kamarában kell alapvetően a mindenféle egyéb társadalmi érdekellentéteket lejátszani. Ha demokratikus pártok ülnek itt, ebben a parlamentben, akkor adott esetben a különböző frakcióko n belül kell lejátszani azt, hogy ha különböző, más érdekképviseletek, érdekviszonyok között konfliktusok vannak, akkor ezeknek mi az eredője.
