Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ROMÁN ISTVÁN (Fidesz):
4804 vélemények megalapozottságának. A nagy országos civil szervezetek, amelyek az előterjesztés s zerint például az egészségügyben, a szociális szférában, a közösségek különböző területein, a környezetvédelem, az oktatás területén tevékenykednek, szintén gazdagíthatják a megjelenő véleményeket, csakúgy, mint az egyébként jelentős foglalkoztatóként is m űködő egyházak. A testület nagyobb létszáma ugyanakkor felvetheti azt a félelmet, hogy a létszám bővülése a vélemények kiszélesedése mellett az operatív működés kárára válhat. Ezt a kérdéskört sem szabad megkerülnünk. Ha megnézzük az európai példá kat, akkor azt láthatjuk, hogy ennél nagyobb létszámmal is működnek, ráadásul jól és hatékonyan működnek hasonló egyeztető testületek. Ezt a félelmet a magam részéről tehát kevéssé osztom. (18.00) Fontosnak tartom itt újra megerősíteni, hogy az előbbiekben említett létszámbővülés azt fogja eredményezni, hogy a gazdaságpolitikai és társadalmi folyamatokra a korábbinál szélesebb rálátás nyílik, szélesebb lehet a konzultáció. Ez azért is bír rendkívüli fontossággal, mivel a feladatok között szerepel a kormányz atokon átívelő nemzetstratégiai kérdésekben való állásfoglalások meghozatala, a gazdasági kérdések és a hozzájuk kapcsolódó szociális modellek kidolgozása, megvalósításuk előmozdítása. Második alapvetés: a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács megalakítás a nem jelenti az érdekegyeztetés szétverését, ugyanis a Magyarországon működő érdekegyeztetési rendszerek rendkívül sokszínűek, tagoltak és többszintűek. A tárgyalt törvénytervezet nem érinti a közszféra egyeztetési mechanizmusait, sem pedig az ágazatisze ktorális jellegű egyeztetéseket. Szintén nem tartalmazza a helyi, például üzemi érdekegyeztetés újjászervezését. Ugyanakkor fontos változás benne, hogy a korábbi években kialakult háromoldalú egyeztetési rendszer helyett új típusú egyeztetés lép életbe. Ez egyébként nem idegen az európai gyakorlattól, sőt a kétoldalú egyeztetések sorolhatók inkább a tipikusnak mondhatók körébe. A nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsnak több kérdésben is állást kell foglalnia, nyilvánvalóan a kormány több kérdésben ki is f ogja kérni az állásfoglalásukat. A tanács számára természetesen biztosított a lehetőség arra, hogy maga is kezdeményezésekkel forduljon a végrehajtó hatalom irányába, és javaslatokat tegyen. A tervezet szerint kellő autonómia fog a rendelkezésükre állni, h ogy megszervezzék saját munkájukat, kialakítsák saját működési rendjüket. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyilvánvalóan beszélni szükséges a minimálbér meghatározásáról is. A nemzeti gazdasági és társadalmi tanács véleményét nyilvánvalóan meg kell hallgat ni ebben a kérdésben, az érintetteknek egyezségre kell jutniuk, mint egyébként korábban, de a döntést és annak a felelősségét a kormányzat fel kívánja vállalni. Közhatalmi funkciója egyébként eddig sem létezett a három egyeztető fórumnak, tehát sem az Orsz ágos Érdekegyeztető Tanácsnak, sem a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumnak, sem pedig a Gazdasági és Szociális Tanácsnak. Itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy a korábbi években, nem is olyan régen, 2008ban volt arra kezdeményezés, hogy az OÉT közhatalmi jog osítványokat kapjon, de egy alkotmánybírósági határozat ezt megakadályozta. Idézet a határozatból: “Az OÉT és a szakszervezeti szövetségek még kellő demokratikus legitimáció mellett sem hatalmazhatók fel törvénnyel a jogalkotásban való egyetértési jog útjá n történő részvételre, azaz jogalkotásra.” - 124/2008. számú Abhatározat. Tisztelt Országgyűlés! A harmadik számú alapvetés: a törvényjavaslat megfelel az európai gyakorlatnak. A korábbiakban tettem említést arról, hogy a tervezet megfelele az Európai Un ió előírásainak és ajánlásainak. Alapvető elvárás a szociális párbeszéd fenntartása az érintett szereplőkkel. Ennek a törvényjavaslat megfelel. Hogy ezt milyen formában, milyen szervezeti háttérrel, jogosítványokkal, hány oldal meghatározására tartozik, az már az adott ország nemzeti belügyének tekinthető. Éppen ezért nincs olyan jogszabályi kötelezettség sem, amit kötelezően teljesíteni kellene. Fontos azonban a párbeszéd elősegítése, ennek a törvénytervezet szintén megfelel.
