Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János):
4800 szabályozni a tanács működését, ezzel is a résztvevőknek biztosítva önállósá got a tanács kialakítása kapcsán. A javaslat nem érinti egyébként a bipartit módon működő ágazati középszintű egyeztetési fórumokat, amelyek egyébként változatlan formában a továbbiakban is működnek. A kormány úgy tartja, hogy a társadalmi párbeszéd megúju ló rendszere alkalmat adhat arra, hogy a tanácsban részt vevő szervezetek képviselői kezdeményezőképességüket bebizonyítsák, a társadalmi konzultáció hasznosságát a kormány vagy az Országgyűlés részére nemzetstratégiai kérdésekben széles körű társadalmi ko nszenzuson alapuló közös javaslatok megfogalmazásában testesítsék meg. Mindezek alapján kérem önöket, hogy a beterjesztett javaslatot támogassák. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, állam titkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 55 perces időkeretben. Elsőnek megadom a szót Aradszki Andrásnak, a gazdasági és informatikai bizottság el őadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság 2011. VI. hó 14én tartott ülésén 18 igen szavazat tal, 4 tartózkodással, 4 ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a T/3359. számú törvényjavaslatot, amely a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács megalapításáról és annak működéséről szóló törvényjavaslat volt. A vitában értékelte a bizottság azt, hogy a törvény a kormánytól független konzultációs javaslattevő, tanácsadó szervezetet hoz létre, amely általános értelemben véve a nagy társadalmi összefüggések, a gazdasági élet általános összefüggését is vizsgáló, arról tanácsot, véleményt és állást fo glaló szervezetet hoz létre. A vita során tudomásul vette a többségi álláspont, hogy ennek a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsnak a megalapításával megszűnik az úgynevezett Országos Érdekegyeztető Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács, ille tve a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum is. E törvényjavaslat elfogadásával azt a legitimációs hiányt is pótolja az Országgyűlés, amely az említett szervezetekkel kapcsolatban alkotmánybírósági határozat tükrében is fennáll. Megjegyzem azt, hogy például az Or szágos Érdekegyeztető Tanács 2009ig mindenféle magasabb szintű jogi megalapozottság nélkül működött, mintegy szokásjog alapján. Tudomásul vette a többségi határozat azt is, és üdvözölte: annak ellenére, hogy egészen más szerepe lesz a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsnak, az ágazati érdekegyeztető fórumok nem szűnnek meg. Továbbra is a bérvitában, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekben, a munka világában végbemenő egyeztetések hatályban maradnak, az azzal kapcsolatos szerepeket, eljárás okat maguk az érintett felek fogják kialakítani. Ennek egy nagyon biztos jele, hogy a hatályos munka törvénykönyvének 16. §ában meghatározott egyeztetési kötelezettséget a jelen törvényjavaslat nem törölte el. Ez az egyeztetési kötelezettség annyit tesz k i, hogy a munkaügyi kapcsolatok és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a kormány most már az új nemzeti gazdasági és társadalmi tanáccsal köteles egyeztetni. Ez is mutatja, hogy az az ellenzéki vélemény, amely szerint a kormány fölszámo lja az érdekegyeztetés rendszerét, nem valós, hanem egyszerűen hamis. Mindezek alapján a többségi határozat értelmében a T/3359. számú törvényjavaslat elfogadását indítványozom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) :
