Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4792 módosításnak, a regisztrációs adónak a célja vagy az igénye nem egy átfogó és végleges rendezés, hanem alapvetően az euró pai uniós eljárás adta feladatok elvégzése volt, és ennek tükrében kérek mindenkitől megértést, hogyha nem kezeli most, jelen pillanatban a regisztrációs adóhoz benyújtott módosító indítvány az e témakör kapcsán felmerülő minden kérdést. Amiben viszont - n em azt mondom, hogy szomorú, mert ez egy furcsa kijelentés lenne - a legtávolabb állnak az elképzeléseink, és merem azt mondani, hogy itt a különböző oldalról elhangzott vélemények az én olvasatomban eléggé álszentnek tűnnek: ezek az adminisztrációcsökkent ésre vonatkozó észrevételek. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam, talán tudják, a gazdasági érdekképviseletek világából jöttem, és amióta ott felnőtt fejjel vagyok, minden kormány a zászlajára tűzte a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkenté sét, csak éppen az égvilágon semmi nem történt - legalábbis az elmúlt 8 évben - érdemben a vállalkozások adminisztrációs terheinek a csökkentésére. Jól emlékszem, és szocialista képviselőtársaimat is tudom arra emlékeztetni, hogy néhány évvel ezelőtt még a zon vitatkoztunk, hogy a napi standolást akarták önök meghonosítani, és megtiltani mindenféle készpénzfizetési gyakorlatot. Meg is lett volna annak a jó következménye, sikerült volna kiterjeszteni egyébként a körbetartozást azokra a szektorokra is, amelyek még nagyjából megmenekültek ez alól a probléma elől. Tehát itt nagyon határozottan azt tudom képviselni, hogy végre van egy olyan kormányzat Magyarországon, amelyik nem csak beszél arról, hogy adminisztrációs terhet csökkent, még ha azt is tudomásul vesszük, ezt önök is tudják, ezt nem lehet egy vágással megoldani, ez nem egy gordiuszi csomó, hogy hozok egy jogszabályt, utána azután az a különbség, ami a magyar adminisztrációs terhek és az uniós adminisztrációs terhek között van. A z Unióban a GDP 3 százaléka az adminisztrációs teher, Magyarországon ez 7 és 10 százalék, attól függően, hogyan számoljuk. (Göndör István: Az áfabevételekről is szólj, államtitkár úr!) Az áfabevételekről is futtatunk egy kört, de most maradnék az adminiszt rációs problémánál. Tehát azt szeretném mondani, hogy végre van egy olyan kormány Magyarországon, amelyik komolyan veszi, apró lépésenként próbálja meg - mert csak így lehet - lefejteni a hosszú évek alatt a vállalkozókra rakódott, az államigazgatásból jöv ő adminisztrációs terheket, amelyeket a magyar vállalkozói szektor nyög, ezt merem így mondani, mert ez nagyon komoly terhet jelent. Nem állítom, hogy akár a napi egy standolás megszüntetése, akár a könyvvizsgálói díj emelése, mint mondom, egy csapásra meg oldja ezt a problémát, de lépésenként fontos jelzőkövei lehetnek a kormányzat politikájának ezek az intézkedések. Azt is tudomásul kell venni, hogy adminisztrációcsökkentés, ami a vállalkozóknak egyrészt nyereség, másrészt valóban bizonyos érdekeket sért, hiszen már piacok épültek ki - most nem feltétlenül a könyvvizsgálókra gondolok , és tudunk jó néhány más olyan adminisztrációs terhet is, amelyre iparágak épültek rá, hogy a vállalkozóknak bizonyos éves szintű összegekért végeznek el bizonyos dolgokat. A mi a könyvvizsgálókról szól, ezt a vitát az elnök úrral a gazdasági bizottságban lefolytattuk, tehát itt azért egyet tisztázni kell: ez a javaslat nem a könyvvizsgálók ellen van, nem is lehetne, nem is ez a szándéka. Itt egyszerűen arról van szó, magam is azt gondolom, hogy egyébként a könyvvizsgálók nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, fontos az a precizitás, az a gazdasági biztonság, amit ők adnak. Itt egyszerűen arról van szó, és az elnök úrral pont a skót példáról beszélgettünk, errő l folyt egy kisebb diskurzus a bizottsági ülésen, tehát ott sem arról van szó, hogy kötelező, hanem olyan a vállalkozói kultúra, hogy igényli a könyvvizsgálatot. Azt gondolom, ez egy jó irány. Mi csak azt nem szeretnénk, hogy ez egy kötelező eleme legyen a gazdasági életnek. Támogatjuk egyébként azt, ha a cégek a saját maguk bemutatása, a saját maguk biztonsága végett könyvvizsgálókhoz fordulnak a könyvelők helyett, de azt semmiképpen sem tartjuk indokoltnak, hogy egy kötelező állami segédlettel vagy egy kö telező állami szabállyal tartsuk ezt a rendszert olyan stabilitásban, ahol van, hiszen, bár itt a számokban különbség van, a mi számításaink szerint
