Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
4782 Először is, szerettem volna az LMP felszólalóját egy kicsit helyre tenni, aki úgy fogalmazott, hogy hányan dolgoznak egy szakmában, az nem érték. Hát úgy gondolom, hogy ebben az országban az a legnagyobb probléma, hogy lassan már semmilyen szakmában dolgozó nem lesz érték. Az elmúlt években az orvosok sem voltak érték, látjuk, hogy mennyi orvos marad, a tanárok sem voltak érték, meg még nagyon sok szakma nem volt érték. A zért, hogy az LMP értse, miről van szó: az egyetemhez képest egy posztgraduális képzést kell elvégezni, ami kilenc évig tart. Abban az időben, amikor én kezdtem, hat év szakmai gyakorlatot, ellenőrzési gyakorlatot kellett igazolni ahhoz, hogy egyáltalán el kezdjen az ember vizsgálni. Ez, úgy látszik, nem érték. A másik pedig az értékhatárral kapcsolatban az uniós szabályozás kérdése. Nem kötelező az értékhatárt emelni. Magyarország egyébként éppen a mikro- és kisvállalkozások érdekében 2008ban egyszer már e melt értékhatárt 50ről 100 millióra, és így rengeteg, valóban pici vállalkozás ki is került a könyvvizsgálatra kötelezetti körből. A mostani javaslat két lépcsőben tartalmazza ezt az emelést: az első lépcsőtől 5,6 milliárd forint díjbevételmegtakarítást vár a kormányzat, a második lépéstől pedig 1,9 milliárdot. A másodikat egy kicsit részletezném, hogy tulajdonképpen miről is beszélünk. Ez az 1,9 milliárd forint körülbelül 7 ezer vállalkozásnak a könyvvizsgálati értéke, és ez a 7 ezer vállalkozás a 20030 0 milliós árbevételi körben van, az egy vállalkozásra jutó átlagos könyvvizsgálói díj 271 ezer forint plusz áfa. (16.10) Ez, kérem szépen, az árbevételnek egy ezreléke, ha ezt egy havi átlagos nettó bérre, 200 ezer forintra vetítjük, ez 200 forintos tétel, ami fémpénzben fejezhető ki. Ennyi megtakarítást hoz ez a csomagrész, és ehhez képest majd megnézheti a kormányzat azt a veszteséget, amit majd az adó- és járulékbevételek oldalán elszenved. Ugyanis a könyvvizsgálói szakma, bár nem kényszerít, meg nem hat óság, viszont felhívja a tulajdonosok és az ügyvezetés figyelmét az eljárásokban rejlő kockázatokra, amelynek következtében jogkövető magatartásra ösztönzi a vállalkozásokat. Amikor az Unió megszabja azt, hogy meddig tartanak a kisvállalkozások, és adott e setben ad egy ajánlást arra, hogy az ő terheiket csökkentsük, akkor nyilvánvalóan nem a nevetséges terhek csökkentésére gondol, ez az egyik, a másik pedig, nem arra gondol, hogy ezáltal egy olyan országban, ahol a jogkövető magatartás különösen ezen a váll alkozói szinten nem biztosított, ott biztosítson egy olyan szabadosságot, ami által az állami bevételek jelentősen csökkenhetnek. Kérem szépen, a 15 éves bejegyzett könyvvizsgálói gyakorlatomból el tudom önöknek mondani azt... (Közbeszólás: 14 éves.) Jó. E l tudom önöknek mondani azt, hogy az egyes vizsgálatoknál föltárt és a tulajdonosok, illetve ügyvezetés elé terjesztett adó, illetve járulékkülönbözetek összege, amelyet önellenőrzés útján ezek a vállalkozások az állami költségvetésnek befizetnek, az eset ek többségében meghaladja a könyvvizsgálói vállalási díj összegét. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan lehet számolni azzal, hogy milliárdokat fog veszíteni a költségvetés. A következő, ami fontos: milyen értéket teremt a könyvvizsgálat? Egyrészt teremt egy oly an értéket, hogy jogkövető magatartást ad. Másrészt teremt egy olyan értéket, hogy biztonságot ad a beszámolót olvasóknak, ami nemcsak a vállalkozás tulajdonosait, de hitelezőit, vevőpartnereit, bankokat, egyéb szervezeteket is jelenti. A könyvvizsgálat to vábbi értéke, hogy gyakorlatilag a tevékenység folyamatos felügyeletével jóval kisebb a csődös, csalárd csődös vállalkozások száma a könyvvizsgált körben, mint abban a körben, ahol ilyen nincs. Tudjuk nagyon jól, hogy a bedőlt, csődbe vitt, eladott vállalk ozások több tíz milliárdos adó- és járulékhátralékot hagynak maguk után. Nagyon fontos a könyvvizsgálatnál a tulajdonosi szerkezet. Nem volt véletlen az, hogy 2008 előtt az egyszemélyes kft.k könyvvizsgálatra kötelezettek voltak akkor is, ha egyébként az árbevételi határt nem érték el. Ez azért nagyon lényeges, mert ahol egybeesik az ügyvezetői és a tulajdonosi kör, ott teljesen más felelősségi viszonyok uralkodnak.
