Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ÉKES ILONA (Fidesz):
479 ÉKES ILONA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar alkotmány szabályozási elveivel kapcsolatos általános megfontolás szerint “az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja, ugyanakkor nemcs ak jogszabály, hanem olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk”. Ehhez kapcsolódóan az alapvető rendelkezések egyik legfontosabb pillére, hogy az alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthete tlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét, és az ezen alapuló családot. A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Mit is jelent ez a szabadság? A szabadság, sajátosan emberi magatartások jellemzőjeként, az értelemben és az akaratban gyökerező hatalom: cselekedni vagy nem cselekedni, ezt vagy azt tenni, megfontolt magatartásokat önállóan tanúsítani. Az emberben a szabadság az igazságban és a jóságban való növekedés és érlelődés ereje, ami tökéletességét akkor éri el, amikor a legfőbb jóra, az igazságra irányul. Ez az irányultság hozza el az ember igaz szabadságát, a szív békéjét, nyugalmát, amelyre minden ember vágyik. Igaz szabadság csak a jó, az igazság és az igazságosság szolgálatában lehetséges. Az ember szabadsága nem foglalhatja magában a bármitmondás és a bármittevés jogát. Jog csak a jóra, az emberhez méltóhoz tapadhat, nem lehet, hogy előírásai erkölcsileg helytelenek legyenek. Az ember teljes méltóságának védelme és kibontakoztatása a jognak a célja kell legyen. A házasság és a család alapvető feladata az élet szolgálata, a házasság célja a há zasfelek java, gyermekek nemzése és nevelése. A világban eluralkodott másféle trend ellenére is ezért kell megőriznünk a házasságot, a családot mint értéket. Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos tudatosítanunk, hogy az állam van a családért, és nem fordítva. Egyetlen társadalmi modell sem szakíthatja ki központi helyzetéből a családot. A család meghatározó, semmi mással nem helyettesíthető szerepet játszik az élet civilizációjának megteremtésében és segítésében. Az ártatlan emberi élet közvetlen és szándékos k ioltása mindig súlyosan erkölcstelen. Az ember életét fogantatása pillanatától a természetes halálig feltétel nélkül tisztelni és védeni kell. Ezt még akkor is fontosnak tartom hangsúlyozni, amikor az abortusz mint lehetőség létezik, élhetnek vele és élnek is vele sokan. Az önrendelkezési jog az önártásra nem terjedhet ki, ezért is tartom nagyon károsnak, rossznak az előző kormány által megalkotott művi meddővé tételi törvényt. Ha a rész sérül, az egész is csorbát szenved. A gyermek nem akarható úgy, mint e gy tárgy, ez nem fér össze az emberi méltósággal. Nőként, anyaként mondom: fontos a felelősségteljes szexuális magatartás példájának terjesztése lányok, fiúk, nők és férfiak között, valamint annak az elvnek a terjesztése, hogy a férfiakat és nőket közös fe lelősség terheli a gyermekeik felnevelésében és fejlődésük biztosításában. (14.30) A korrekt kormányzati intézkedések tehát a nők védelmében nem az abortuszok könnyebbé és parttalanná tételével, a nők testének további tárgyiasításával és károsításával érhe tők el; szükség van az abortuszok számának leszorítására törekvő nemzeti stratégia kialakítására, a felelős szexuális magatartás kialakításának irányában tett intézkedésekre, ennek meghozatalára, mindkét nemre hárulóan. Az abortuszhoz való jog azon jogi fo galmak közé tartozik, amelyek látszólag felszabadítanak, valójában azonban mélységesen egyenlőtlen helyzetbe hozzák, és ily módon is veszélybe sorolják a nőket. A posztabortuszszindróma nem ismeretlen, bár kevesen foglalkoznak a gyógyításával, pedig attól még létezik, hogy nem akarunk tudni róla. A termékenység mint érték a közgondolkodásban nem jelenik meg, miközben sajnos a statisztikák szerint a magyar párok 30 százaléka terméketlen.
