Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓTH CSABA (MSZP):
4727 EL NÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Koszorús László, a Fidesz képviselője. KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elképedve hallom az MSZP hihetetlen gazdasági fejtegetéseit, minthogyha az elmúlt nyolc év utá n hirtelen magukhoz tértek volna, és szakmai típusú kritikákkal élnek. Azért azt ne felejtsük el, hogy az elmúlt nyolc évben sikerült önöknek több mint 12 000 milliárd forinttal növelni az államadósságot. Az elmúlt években a banki hitelesek és a banki prob lémákkal, hiteltörlesztési problémákkal küszködő állampolgároknak igazából kezet soha nem nyújtottak, nem nyújtottak akkor, amikor egyébként több mint háromszor nyújtottunk be egy tíz pontból álló banki fogyasztóvédelmi csomagot a parlament asztalára. Nem segítettek rajtuk, amikor arról volt szó, hogy a kezelési költségtől kezdve a hitelelőtörlesztési költségen át az egyoldalú szerződésmódosításoktól volt hangos az ország közvéleménye. Önök lényegében egy dolgot tettek, és Tukacs Istvánnak a pofátlan és eg yben pimasz kijelentésére reagálnék, hogy ki feküdt le valójában a bankoknak, talán önök voltak azok, akik nem éltek törvényi eszközökkel, holott meglehetett volna a többségük, meg lehetett volna az Országgyűlésben hozni azokat a szabályokat, amiket Csehor szágban meghoztak. Nem. Önök mit tettek? Létrehoztak egy etikai kódexet, amit valójában a pénzintézetek túlnyomó része még alá sem írt. Tehát amikor arról próbálnak itt az Országgyűlés falain belül kioktatni minket, akik egyébként törvényi eszközökkel az e lmúlt egy évben próbáljuk menteni azt, amit az önök elmúlt nyolc évében a bankok térhódításával az állampolgárok kárként elviselnek, most pont önök próbálják itt előadni azokat a szakmai jellegű dolgokat, amiket egyébként az elmúlt nyolc évben nem hoztak m eg, mindemellett a GDParányos eladósodottságunk 53 százalékról 81 százalékra ment. Tehát úgy gondolom, hogy talán a vita további részeiben nagyobbfajta szerénységet és talán több önkritikát kellene gyakorolni, kedves képviselőtársaim. Köszönöm a lehetőség et, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Szűcs Erika: A többség aláírta!) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Tóth Csaba, az MSZP képviselője. TÓTH CSABA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat é rtékesítési kvótarendszerszabályai több kérdést vetnek fel. A javaslat szerint július 1je és október 1je között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok között, amelyeket 20 milliónál nagyobb hitelösszeg terhel, lehet az árverezést megkezdeni. A teljes hitelállományt nézve ez a 8 százaléka a problémás hiteleknek, ez körülbelül 7200 lakást jelent. Ha ezt az éves lakásforgalom függvényében nézzük, akkor érdekes számokat látunk: 2008ban 140 ezer darab volt az értékesített lakások száma, ez 2010ben 73 ezerre csökkent. Ha ezt a 7200 lakást nézzük, amely a piacra kerülhet, ez a tavalyi évnek a közel 10 százalékát teszi ki. Kérdés, hogy milyen területi, méretbeli, illetve minőségi megoszlásban találhatók ezek a lakóingatlanok, illetve hogy a moratórium feloldása végül milyen területi felosztást határoz majd meg. Kérdés, hogy valóban elárasztjáke a hitelintézetek a több mint hétezer nagy értékű lakással a piacot, gyengítve így a pozíciókat, illetve kérdéses ezen lakások piaci megoszlása. Amennyiben a hit elintézetek a tömeges piacra dobás mellett döntenének, úgy nem kizárt egy jelentősebb áresés a legértékesebb ingatlanok között. Mivel pontos információk nem állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a nem fizető nagy értékű lakások inkább nagyobb vidék i házak, téglaépítésű társasházak, esetleg újszerű, modern
