Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
4722 Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ahhoz a felelőtlen hozzáálláshoz képest, amit az előző kormányok tanúsítottak, az a megoldási csomag, ami elénk került, egy komplex és ráadásul egy jó megoldási lehetőség. Jó megoldási lehetőség, mert a valós problémákra próbálunk koncentrálni. A devizahitelek esetében, ha számszerű adatokat nézünk, akkor a devizaalapú lakáshitelek k örülbelül 75 százalékát, illetve lakás jelzáloggal fedezett, szabad felhasználású devizahitelek 75 százalékát az emberek, a családok tudják rendesen fizetni - valószínűleg a túlnyomó többségük vért izzadva tudja ezt megtenni , 25 százalékuknál vannak ma f izetési problémák. Én azt gondolom, mindenki számára egységes megoldást kell kidolgozni. Az egyértelműen kiderült a különféle kutatásokból, piaci elemzésekből, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy kiszámíthatatlanok a törlesztőrészletek. A kiszámít hatóság irányába egy óriási előrelépést tesz a tisztelt Ház azzal, hogy egyébként az árfolyamrögzítéses megoldást elfogadja. Mostantól kezdve a törlesztőrészletek kiszámíthatóvá válnak. Aki ezt a konstrukciót fogja választani, az gyakorlatilag eléri azt a helyzetet, hogy pontosan tudja, mennyi törlesztőrészletet kell fizetni januárban éppúgy, mint decemberben. Ráadásul csökken a törlesztőrészlet. Ha a jelenlegi árfolyamszintet vesszük figyelembe, akkor gyakorlatilag ötödével csökkennek a törlesztőrészletek . És szeretném hangsúlyozni, hogy mindazon hírekkel ellentétben, amelyek megjelentek a sajtóban, ezt az árfolyamrögzítéses megoldást a szabad felhasználású hiteleknél is igénybe veheti mindenki, akinek a jelzáloga a lakására van bejegyezve. Tehát itt csak a jelzálog az előfeltétel ebből a szempontból. Ez egy jelentős előrelépés. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Igen? És utána mi lesz a végén?) Nyilvánvaló, hogy azok körében, akik jelenleg valamilyen banki fizetéskönnyítő megoldásban vesznek részt, ott is igénybe lehet ezt venni, de akkor a banki fizetéskönnyítő programból ki kell lépni. Tehát annak az a feltétele, hogy a banki fizetéskönnyítő programból (Szűcs Erika: Ez a törvényjavaslatból ennyire nem világos!), még azelőtt, mielőtt a bejelentést megteszi , a kilépést meg kell oldani. A kettő együtt ugyanis technikai okok miatt is nagyon nehezen működik, hiszen a banki fizetéskönnyítő programok egyébként sokkal nagyobb mozgásteret is engednek, viszont kétségkívül rövidebb ideig tart a hatókörük. Ezt az embe reknek el kell dönteni, hogy 2 évre kívánnak fizetéskönnyítést, vagy 45 esztendőre, ennek alapján kell a választást megtenniük. Ezt egyébként azért is szeretném elmondani, mert tegnap az MSZP szóvivőjétől mindenféle, ezzel pontosan ellentétes nyilatkozato kat láttam a sajtóban, amelyek egyébként nem felelnek meg a törvény betűjének, és messze nem felelnek meg a valóságnak. A másik oldalról, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy azért is egy komplex megoldási javaslat ez, mert azoknak is lehetőséget nyújt, akik már egyértelműen, még a könnyített feltételek mellett sem tudják fizetni a hiteleiket. Persze visszatérnék egy pillanatra arra, elhangzott itt sokszor, hogy mi van utána. Én azt gondolom, itt is egy kiszámítható pályát kínálunk, hiszen a törvén y rögzíti, amit a bankok is elfogadnak, hogy a törlesztőrészlet most ötödével könnyebbül, tehát 20 százalékkal lesz kisebb, és 2015. január 1jétől maximum 15 százalékkal emelkedhet meg. (11.50) Tehát itt van egy olyan garancia, ha önök ezt törvénybe fogla lták volna korábban már a devizaalapú hiteleknél, akkor ilyen probléma nem lenne, nem is kellene ezzel a Háznak érdemben foglalkoznia. Tisztelt Képviselőtársaim! A másik, amire érdemes rámutatni, hogy a svájci frank alapú hitelezésnek milyen veszélye volt, az az, hogy egyébként nem azzal van a probléma, hogy devizahitelek voltak. Ma például, ha megnézik az euróalapú hitelt - én vettem fel euróalapú hitelt , az az igazság, hogy ma az euró árfolyama kicsit alacsonyabb, mint az az árfolyam, amin én annak idej én fölvettem. Tehát az euróalapú hitelekben volt a kisebb kockázat, a svájci frankban volt a
