Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ERTSEY KATALIN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4704 kíván térni, így a kölcsönmunkaerő c sak ideiglenesen tölti be az állását. Egy 5 éves foglakoztatási viszonyt azonban már tartós munkavégzésnek kell tekinteni, így ilyen időtartamban a kölcsönzés inkább a munkáltatói kötelezettségek alóli kibújást teszi lehetővé. A várandós és szoptatós kisma mák foglalkoztatására vonatkozó EUs szabályok átvételét azonban üdvözöljük, de ahhoz, hogy ezt a munkavállalói réteget be tudjuk vonni, messzebb kell menni. Erről bővebben Ertsey Katalin képviselőtársam fog beszélni, de elmondanám azt, hogy nekünk vannak életszerű javaslataink, amelyek mind a munkaadók, mind a munkavállalók terheit csökkentenék. Kérjük tehát a kormányt, hogy adjanak néha lehetőséget nekünk arra, hogy megszavazhassunk törvényjavaslatokat, és ne keverjenek össze súlyos, a munka világát érint ő radikális változásokat tartalmazó javaslatokat olyanokkal, amelyek a jogharmonizációt segítik. Kérjük Matolcsy Györgyöt arra is, hogy kössön békét azzal a 3,7 millió munkavállalóval, akiknek most hadat üzen - láthatóan , és olyan megoldásokat keressen, amelyek közösen elfogadhatók a problémákra, ugyanis a munkaerőpiaci válság, hogyha ez nem történik meg, tovább fog súlyosbodni. Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : 7 percnél álltunk meg a 20 perces időkeretből. Folytatja a z LMP vezérszónoki körét Ertsey Katalin képviselő asszony, 13 percben. ERTSEY KATALIN , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány képviselői, különösen Cséfalvay államtitkár úr rendszeresen értekezik a Ház előtt a rugal mas munkaerőpiac fontosságáról, idecitálva az OECD adatait, és ezekkel igyekszik alátámasztani ön is ezt a jelenlegi törvényjavaslatot. Ebben a törvényben persze van jó néhány szükséges, kis korrekcióval hasznossá tehető javaslat is, ugyanakkor a rugalmass ág jelszavával jó néhány intézkedés támadást jelent a munkavállalói jogok ellen, amit a ma már bevallottan neoliberális filozófiája alapján a kormány nagy lépésekkel hajt végre. Nekem, aki az elmúlt évben minden lehetséges alkalommal kértem, majd követelte m a munkavégzési formák rugalmassá tételét, a laikus szemlélő szerint most örülnöm kéne, de önök százszázalékos fordulatot hajtottak végre ebben a kérdésben. Ugyanis a rugalmas szó egyoldalú értelmezésével operálnak. A rugalmas munkavégzés egy éve a kormán yprogramban még a családbarát jelző mellé került, de újabban a rugalmas szót - ahogy Spaller Endre is elmondta - a munkavállalói jogok letöréséhez, az indokolás nélküli kirúgás alátámasztásához használják szinonimaként. Ugyanis a nemzetközileg használt fle xicurity fogalom - amit meg lehet keresni a Googleon, tehát meg lehet tudni, hogy mit jelent - azt jelenti, hogy rugalmasságot és biztonságot egyszerre nyújt. Önök kidobják ebből önkényesen a biztonságot, de valójában rugalmasságot sem teremtenek. Az önök új magyar szóhasználatában a rugalmasság helyett marad a flex, vagyis lángvágóval mennek neki a munkabiztonságnak, az amúgy is gyenge lábakon álló munkavállalói jogok ellen. Ezzel nemcsak a munkát, hanem a családot is támadják. Ugyanis nem csupán versenyk épességi kérdés a foglalkoztatás, a kisgyerekes nők esetében demográfiai kérdés is. A rugalmas munkaerőpiac egyféle értelemben valóban jelenti azt is, hogy a felvétel és az elbocsátás rugalmasan, gyorsan, de biztonságosan is történhet, igazodva a piac elvá rásaihoz. Így működik a skandináv munkaerőpiac. De ott - és minden civilizált országban - a rugalmas szó másik értelme is érvényesül, ami nem a felvételre és elbocsátásra, hanem magára a munkavégzési formára, annak rugalmas, atipikus módjára vonatkozik. Ez pedig kulcskérdés akkor, amikor a kisgyerekes nők Magyarországon 33 százalékkal alacsonyabb arányban dolgoznak, mint a gyermektelenek. Ez a különbség az EUban csupán 12 százalék. Már unalomig ismételtük itt a Házban, hogy a munkába való rugalmas és bizto nságos
