Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KISS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4696 nem láttak, hanem - és ez a második nagy probléma - a létező párbeszédintézmé nyeket, amelyeket kifejezetten erre a célra hozott létre az elmúlt húsz év demokratikus gyakorlata, sem működtették, nem működtették azzal a céllal, hogy ez megtárgyalhassa ezt a törvényt. Hozzáteszem: árulkodó a dolog. Árulkodó abban a tekintetben, hogy e gy napon tárgyaltuk - ahogy itt erről már szó esett - az országos érdekegyeztetés hivatalosan átszervezésével kapcsolatos javaslattal e javaslatot. Kérdezem én, mit vetít előre a párbeszédintézmények átszervezéséről szóló javaslat, ha közben a létező intéz ményeket megkerülve, a párbeszéd teljes hiányában nyújtják be a munka világát meghatározó legalapvetőbb törvényeket, mint például a munka törvénykönyve módosítását? Még akkor is, hogy ha annak a célja nem egy átfogó módosítás, hanem néhány ponton való, de mint ahogy az indoklásban is szerepel, alapvetően a munkáltató kérésére megfogalmazott módosítás. Azt gondolom, hogy ha ez az eljárás jelzi, hogy mi fog történni abban az új intézményben, amelyik az országos érdekegyeztetés megszüntetése után jön létre, ak kor az bizony, nagyon elgondolkodtató, akkor attól tartanunk kell. Hiszen ha be lehet hozni a munka törvénykönyvét párbeszéd nélkül, akkor mi végre lehet az érdekegyeztetés megszüntetése után használni az új párbeszédintézményt, amit letettek az asztalra? Önök is tudják, hogy az e törvénnyel párhuzamos párbeszédintézmény, amiről a következő órákban majd lesz szó itt a parlamentben, a Gazdasági és Szociális Tanács és az eddigi Érdekegyeztető Tanács egyesítésével jön létre, legalábbis az előterjesztő szándéká val. Ha csak formálisan közelítünk ehhez az érdekegyeztető megoldáshoz, ha csak úgymond matematikailag tekintjük, akkor látniuk kell, hogy ez a javaslat a korábbi Gazdasági és Szociális Tanács négy szereplője mellé - ezek a munkaadók, a munkavállalók, a tu domány és a civilek képviselői - az Országos Érdekegyeztető Tanács integrálásával az egyházakat hozza be. Azaz másképp fogalmazva: egy meglévő testület, amelyik ebből a négy szereplőből áll, valamint egy meglévő másik testület, amelyik a munkaadók és a mun kavállalók képviselőiből áll, összege új fórumaként kialakul egy olyan fórum, amelyik ugyanazokat a tagokat tartalmazza, mint eddig a Gazdasági és Szociális Tanács, de kibővíti az egyházak sorával. Nem látom be, hogy ez a munka világa és a gazdaság szerepl ői számára miért jelent hatékonyabb megoldást, miben jelent előrelépést, és miben teszi a párbeszédet kezelhetőbbé annál a formulánál, amelyet eddig önök egyébként használtak, hiszen december 2án az Érdekegyeztető Tanácsban helyesen a minimálbérre és a bé rajánlásra vonatkozóan önök is, mint az elmúlt húsz év gyakorlata szintén eszerint volt, megkötötték a megállapodást. Úgy gondoljáke, hogy ezek a kérdések majd egy ilyen módon kibővült fórumon, mint speciális szereplők között, jobban tárgyalhatók lesznek? Nehogy félreértsék! Nem az egyházak ellen szólok, akiknek egyébként egy széles körű társadalmi párbeszédben felvethető a jelenlétük, egy széles körű társadalmi párbeszédfórumon, amely konzultációs jellegű, amelyik véleménykikérő jellegű, miért is ne lehet ne szerepük. Abszolút. Nem megkérdőjelezhető. (9.50) De azt feltétlen megkérdezem, hogy hogyan lehetséges helyettesíteni a korábbi párbeszédfórumokat, ahol az érdekszereplők voltak jelen, a munka világa: munkáltatók és munkavállalók, ezeket a szereplőket h ogyan lehet helyettesíteni egy olyan fórummal, ahol nem érdekszereplők vannak jelen. Azért is hoztam ide ezt a problémát, mert sajnos ez választ enged arra a kérdésre, hogy miért is van az, hogy e módosításban most egyidejűleg a munkaügyi tanácsok megszünt etéséről is szó van, azon munkaügyi tanácsok megszüntetéséről, amelyekre igencsak nehéz azt mondani, hogy helyükbe is majd a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lépne, hiszen ezek a munkaügyi tanácsok területi regionális elven szerveződtek, a helyi munk aadói és munkavállalói képviselők jelenlétével és az önkormányzatok vezetésének a képviseletével. Önök is tudják: a foglalkoztatás kérdése nem kezelhető csak globális kérdésként, hanem a regionális munkaerőpiac és a regionális kihívások szempontjából speci ális kezelést és helyi foglalkoztatáspolitikákat is igényel. Éppen erre voltak a
