Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KARA ÁKOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4693 Annak a jelenleg a válságra tekintettel 2011 végéig tartó átmeneti időre meghatározott szabá lynak a véglegesítése is szerepel, miszerint a rendes munkaidő mértékének, például megrendelések hiánya miatt, illetve megrendelések hiánya miatti átmeneti csökkentés miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatóak; ezek is a rugalmas s zabályok körébe tartoznak, amiről azt gondolom, hogy nemcsak munkáltatói, tehát nemcsak a munkaadók, a tulajdonosok, vezetők szempontjait tartalmazza, én azt gondolom, hogy a hosszú távú foglalkoztatás garanciái szempontjából a munkavállalók számára is ez fontos. Erre magam is találtam példákat, illetve kerestek ilyen tartalmú problémákkal, korábbi problémákkal, mielőtt ez bevezetésre került. Szintén szerepel a javaslatban, hogy a rendes szabadságra jogot adó, a munkától való távollét idejének esetei közül a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartamából az első év helyett az első hat hónap rendes szabadságra jogosító időként történő megjelölése, szabadság kettőnél több részletben való kiadhatósága, ha a munkáltató fontos g azdasági érdeke merül föl, és itt is szerepel az indokolási kötelezettsége a munkáltatónak, illetve szerepel még a szabadság részbeni megváltása a gyesről való visszatéréskor a munkavállaló beleegyezése esetén; ez egy munkavállalói garancia, a gyermek ápol ása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról való visszatérésről van szó. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szintén a munka törvénykönyvét érinti a diákok iskolaszövetkezet javára történő munkavégzésével összefüggésben egy új fejezetnek a törvénybe illesztése. Az iskolaszövetkezet mint a szociális szövetkezet egyik altípusa, egyik része elsősorban nem üzleti haszonszerzés céljából, hanem azért szervezi tagjai foglalkoztatását, hogy tagjai számára munkalehetőséget teremtsen, ezáltal a diákok munkavállalását, tanulmányaik folytatását, végső soron megélhetését, annak körülményeit segítse. Az iskolaszövetkezeti munka elsősorban rendeltetésében más, mint a többi foglalkoztatási forma, különösen a munkaerőkölcsönzés. Azzal ugyanis , hogy a középiskolai diákok és a felsőoktatási hallgatók számára lehetőséget teremt a munkatapasztalatszerzésre - és megjegyzem, a munkatapasztalatszerzés a mai világban roppant fontos , tehát azzal ugyanis, hogy a középiskolai diákok és a felsőoktatás i hallgatók számára lehetőséget teremt a munkatapasztalatszerzésre, mintegy tanulmányi időn kívüli műhelymunkaként fontos szerepet tölt be a képzésben, az önképzésben, az egyéni életsors, egyéni életpálya alakításában. Emellett csökkenti majd, csökkenthet i a pályakezdő munkanélküliség arányát, és növeli az öngondoskodás képességét az érintett fiataloknak a körében. A diákmunka eddig sokak számára jelentett segítséget és tapasztalatot, ezt az érintettek biztosan el tudják mondani. A munkatapasztalat döntő l ehet, ahogy említettem, a későbbi elhelyezkedésnél, a vállalatok, vállalkozások szinte mindegyike az alapos munkatapasztalattal bíró munkaerőt keresi. A foglalkoztatási problémák egyik legnagyobb, legsúlyosabb részét jelentik az Unióban, így Magyarországon is, a pályakezdők elhelyezkedési gondjai. A javaslat, a mostani javaslat nem ebben, az egész kérdésnek a megoldásában segít. Nyilván nem ez a célja. Az a célja, hogy ennek a kérdésnek egy részelemét próbálja világosabbá, szabályozottá tenni. Tisztelt Képv iselőtársak! Egy újabb rész, újabb fejezet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évben elfogadott, illetve módosított törvény, így pontos, az utóbbi megfogalmazás a pontos. Emlékezhetnek rá, az új szabályozás a 2010. augusztus 1jei bevezetése ót a eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, illetőleg munkáltatói és szakmai érdekképviseletek véleménye alapján szükséges változtatásokat tartalmazza. Államtitkár úr elmondta, csak röviden mondom, a javaslat kiegészíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, a szövetkezeti szerveződésekre tekintettel a foglalkoztatott alkalmi munkások létszámkeretére vonatkozó szabályokat, és nagyon fontos, hogy az egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében pontosítja, tiltás helyett pedig lehetőségként fogalmazza meg a hosszabb idő tartamú egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szabadság kiadását. A szabályozás további rugalmasságot tesz lehetővé a munkáltató számára a munkavállalók védelmének megőrzése mellett.
