Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz):
468 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépe n, képviselő úr. Most Tapolczai Gergely képviselő úrnak adok szót, ugyancsak a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz) : (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alkotmány kapcsán két problémát szeretnék röviden felvázolni. Az egyik a szociális biztonság kérdése, hiszen a ma hatályos alkotmány 70/E. §a alapján minden magyar állampolgárnak joga van a szociális biztonsághoz, az el látáshoz, például betegség, rokkantság vagy öregkor esetén, vagy munkanélküliség esetén is. A Magyar Köztársaság társadalombiztosítás útján, illetve szociális intézményrendszerekkel próbálja megvalósítani ezt a jogot. A kormányprogramban világos célként le tt kitűzve az, hogy a szociális biztonságot új alapokra kell helyeznünk, kiemelve a terület jogbiztonságát, kiemelve azt, hogy a szociális biztonság szervesen kapcsolódik a foglalkoztatáshoz és a munkához való joghoz. Továbbá fontos kiemelni a programból a családjogi támogatásokat, a gyermekvállalási támogatásokat vagy az idősek megbecsülését és biztonságát, vagy a fogyatékkal élők helyzetének javítását. Idetartozik a szociális gyermekvédelem fejlesztése, a családtámogatás fejlesztése. Nem lehet mindent ter mészetesen a szociális területen kiterjeszteni, és az is egyértelmű, hogy a szociális hálót és az intézményi kereteket hatékonyan kell működtetni. Ez a feladat, és ez minden kormánynak felelőssége. Ugyanakkor az előbb elmondottak alapján, és nem utolsósor ban tekintettel a lisszaboni szerződés erre vonatkozó pontjára is, érdemes lenne átgondolni a terminológiát, a fogalomhasználatot. Például 70/E. §ban használt rokkantság fogalmát érdemes lenne felülvizsgálni, hiszen hazánkban már sokszínű a “fogyatékosjog i” terminológia is, ami alapján a rokkantság nehezen értelmezhető, ugyanakkor, ha a rokkantnyugdíjasokra gondolunk, akkor szűkebb réteget fed le. Továbbá be lehetne emelni az anyaság védelmét is, összhangban a Kormányprogram céljaival, és nem utolsósorban a lisszaboni szerződés, ami tulajdonképpen az Európa Alkotmánya, erre vonatkozó megfogalmazásával. Érdemes lenne a szociális szolgáltatások fogalmát is megemlíteni, avagy alapfeladatként rögzíteni a szociális biztonsági ellátások mellett. A másik téma a v álasztójog területe lenne, amiről beszélnék. Itt a gondnokság alá helyezett személyekről beszélnék, hiszen az értelmi fogyatékosok nagy többsége gondnokság alá van helyezve, ezáltal megfosztottak a szavazati jogtól. Magyarországon a statisztikák szerint mi ntegy 5080 ezer fő az, aki valamilyen okból gondnokság alá van helyezve. Akár értelmi fogyatékosság miatt, akár autizmus miatt, alkoholfüggőség vagy pszichiátriai betegség miatt. Lehet, hogy ez a kérdés sokak számára abszurd lehet, furcsa, hiszen az értel mi fogyatékosoknak épp az a problémájuk, hogy nehezen tudnak bizonyos fogalmakat értelmezni. De mindannyian tudjuk, hogy a politikai kérdések nem könnyen értelmezhetőek. Viszont vannak nagyon sokan, akik mégis az értelmi fogyatékosok választójoga mellett é rvelnek, hiszen azzal indokolják ezt a döntést, hogy nagyon sokan nem hozzáértéssel, hanem érzelmi alapon hozzák meg választásokkor a döntésüket. Ez valójában egy komoly kérdés. Sokak szerint viszont ez a rendelkezés diszkriminatív, ugyanis megkülönbözteti a gondnokság alá helyezett és a gondnokság alá nem helyezett személyeket. Továbbá homogén csoportot képez a fogyatékkal élő és egyéb okból gondnokság alá helyezettekkel. Tehát ez a rendelkezés ellentétben áll a Magyarországon elfogadott, fogyatékos személ yek jogairól szóló ENSZegyezménnyel is. Ez az én személyes felvetésem volt, és fontosnak tartanám ennek a kérdésnek az alaposabb körbejárását is. A következő felvetésem inkább a választási joghoz kapcsolódik, mégis engedjék meg, hogy elmondjam. Magyarorsz ágon az alkotmány alapján az egyik alapelv a titkos szavazás. Viszont ez
