Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4137 valamint az új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása indokolta.” Ez utóbbi abszolút hamis érvelés, mert a szakmai kollégiumok feladata teljesen más, a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot semmilyen formában nem helyettesítik. Egyébként eddig még soha senkinek nem jutott eszébe, hogy a szakmai kollégiumok alkalmasak lennének a Nemzeti Egészségügyi Tanács helyettesítésére. Egyébként a szervezet elnöke, a jelen lévő Puskás Tivadar képviselőtá rsunk is azt nyilatkozta egy internetes portálnak: “Jelen pillanatban nem szerencsés a tanács megszüntetése.” Egyébként tisztelem a szakmai hozzáállását és a többi kollégáét is, akikkel orvosként nagyon sokszor együtt dolgozunk a betegekért itt a parlament ben is, és a bizottságban is. Csak hab a tortán, hogy amikor 2010. szeptember 17én országgyűlési határozattervezetet nyújtottunk be képviselőtársaimmal a nemzeti egészségfejlesztési program megalkotásáról, támaszkodva egy 2003. évi Ogyhatározattal kihird etett, egyébként konszenzussal elfogadott nemzeti népegészségügyi programra, azt a kormánytöbbség azzal utasította el, hogy ez egy jó szakmai elképzelés, de a megalkotása a kormány feladata. Most, úgy látszik, nem nagyon alkotja a kormány. Az egészségügyi törvény módosításai - ez egy más olvasat - végleg kiiktatják a betegjogi képviseleti rendszert, és mindössze annyit tartalmaz a javaslat, hogy a betegek panaszaikat az egészségügyi államigazgatási szervekhez nyújthatják be. A Semmelweisterv új változata e gy önálló kormányhivatal létrehozását kezdeményezte, amelynek fő feladata a betegjogi kérdések kezelése lett volna, de úgy látszik, itt a törvényelőkészítés során az ágazati egészségügyi vezetőknek ez a javaslata a kormány szűrőjén ilyen formában elbukott . A törvényjavaslat hozzányúl a munkaidő és az ügyelet kérdéseihez is, mint ahogyan ez elhangzott, hangsúlyozom, ismét csak anélkül, hogy bármilyen többletforrást biztosítana. Az önkéntes túlmunka vállalásától elálló orvosok az egészségügyi rendszer leállá sát tudnák előidézni. Persze, hivatástudatból nem fogják, a betegellátást minden körülmények között elvégzik, kötelességünk elvégezni. (9.50) Egy szó sem esik az égető humánerőforráshiány megoldásáról, az orvosok és a szakdolgozók - megalázó bérezésükből fakadó - külföldre vándorlásáról, a rezidensek utcaseprő szintjén mozgó béréről: a nettó átlag 83 800 forint. Az új szabályozással a munka, illetve a túlmunkavégzés és a munkabér tekintetében a konfliktusokat a kormány nagyon ügyesen a kórházakhoz, intézm ényekhez delegálja. Pár szót még a gyógyszerekről, a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól is, és a többi, egy kis visszamutogatást engedjenek meg nekem is, egy kis visszatekintést nem először a gyógyszerkassza alakulásáról. 2001: 179,5 milliárd fori nt. 2002ben a Fideszkormány visszavett volna belőle, 153 milliárd forint lett tervezve, de végül a Medgyessykormány 209 milliárd forintnál kellett hogy egyensúlyba hozza a gyógyszerkasszát. 2010: 343 milliárdos terv, 358 milliárdos teljesítés. 2011re 3 43,5 milliárdos terv - az egyébként valószínűleg nem túl baloldali indíttatású Állami Számvevőszék ezt úgy jellemezte, hogy komoly feszültség forrása lehet. A Széll Kálmántervben egyébként - valahol ezt le is írtam - a Fideszfrakciónak Matolcsyterv form ájában ezt belső információként továbbadta a miniszterelnök úr, illetve a miniszter úr. 2011ben mínusz 26,5 milliárd, 2012ben mínusz 83 milliárd, 2013ban és 2014ben 120 milliárdos megtakarítás, idézőjelben megtakarítás - megszorítás, eldorbézolás. A tö rvényjavaslat részletesen tartalmazza a gyógyszergyártók terheinek a növekedését, de nem szól a lakossági terhek alakulásáról. Idézem: “Jelenleg a gyógyszergyártók támogatott forgalmuk után a termelői árra eső társadalombiztosítási támogatás 12 százalékát fizetik be az Ealapba havi rendszerességgel. Az egyenleg javítása érdekében szükséges a befizetési mértéket felemelni, egységesen 20 százalékra.” Ez már több, mint a bankok megsarcolása.
