Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4135 okozhat azoknak, akik ettől a törvényjavaslattól akár a betegek részéről a betegellátás színvonalának emelkedését, az egészségügyi dolgozók részéről munka- és életkö rülményeik javulását várták. E törvényjavaslat, karöltve a 2011es költségvetéssel, messze nem elegendő a magyar egészségügy újraélesztéséhez, mint ahogy azt a Semmelweistervben olvashatjuk, legfeljebb egy gyenge beöntésnek felel meg, annak minden hatásáv al és sajnos mellékhatásával. Ennek a törvényjavaslatnak legfőbb küldetése, hogy elfedje a lényegi kérdéseket, vagyis a táppénzszabályok további szigorítását és a gyógyszergyártók megsarcolását; mindehhez felhasználva a fülkeforradalom és a gazdasági szaba dságharc sztenderd stratégiai elemeit, a bűnbakkeresést, az érintett szereplők egymásra uszítását, legyen szó betegekről, beteg táppénzesről, rokkantakról vagy orvosokról. A törvényjavaslat elsődleges célja a Széll Kálmántervben megfogalmazott államháztar tási hiány mindenáron való csökkentése, mindamellett sajnos semmi biztosítékkal arra, hogy a százmilliárd nagyságrendű, tervezett forráskivonást vissza is forgatják utána az egészségügyi ágazatba. (9.40) A törvényjavaslat nem tartalmaz lényegi, a strukturá lis reformokra vonatkozó elemeket, sem pedig a biztosítottak, a betegek helyzetét egyértelműen könnyítő rendelkezéseket. Tovább folytatja a törvényjavaslat a meglévő intézmények, testületek mészárlását a Nemzeti Egészségügyi Tanács és a Betegjogi Közalapít vány végleges megszüntetésével. A törvényjavaslat nem tartalmaz háttérszámításokat, hogy összességében milyen megtakarításokat, megszorításokat eredményez az államháztartás részére, részéről, és milyen terheket jelentenek a változások a betegek, az egészsé gügyi szolgáltatók, illetve a gyógyszergyártók számára. A törvényjavaslat több eleme a Semmelweistervre épül, ennek 5. oldalán a következő olvasható: “…keveset költünk az egészségügyi ellátásra (250550 milliárd forint hiányzik a rendszerből)… minimum 250 milliárd forint az az összeg, amely a ciklus végéig reálértéken beépülve a finanszírozásba az egészségügy megmentéséhez szükséges.” Nos, ennek több mint a tízszeresét einstandolta a kormány a magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlásával, a dupláját sikerült eldorbézolni a leggazdagabbak adókedvezményeivel, és ugyanennyit a MOLrészvények felvásárlásával, most pedig legalább ennyit próbálnak kivenni a rendszerből a gyógyszerkassza kirablásával. A Semmelweistervet valószínűleg nem olvasták figyelmesen végig a törvényjavaslat megalkotói, mert bizony több nagyon fontos megállapításával mennek szemben. 14. oldal, 3/6., idézet: “A terápiák közötti választás esetén a hatásosság, illetve az eredményesség nem alkalmazandó egyetlen, kizárólagos döntési kritériumként. I tt a különböző kezelési módok közötti hatásosság különbségéből eredő minőségkülönbségről, azaz az allokatív minőségről van szó. Az allokatív minőség abszolutizálása, azaz az egy betegre jutó egészségnyereség maximalizálása mint optimalizálási függvény, szű kösen rendelkezésre álló források esetében azt eredményezné - sajnos fogja eredményezni , hogy mind az össztársadalmi, aggregált populációszintű egészségnyereség, mind pedig az ellátáshoz való hozzáférés csökken, azaz kevesebb beteg férne hozzá az ellátás hoz, megsokszorozódna például a várakozási idő.” Ezt már látjuk. 15. oldal, 3/14.: “Az egészségügy érdemi újraszervezésének, a hatékonyság javításának kulcsfontosságú feltétele, hogy az így felszabaduló forrásokat ne vonják ki az ágazatból, hanem ösztönzé s formájában kerüljenek vissza az ellátórendszerbe.” Erről most ebben az előterjesztésben szó sincs. A fentiekkel szemben szerencsés, hogy a következő agyalmányt még nem valósították meg, 15. oldal, 3/12.: “A torz ösztönzők, ezen belül elsődlegesen a hálap énz visszaszorítása érdekében megfontolandó a szabad orvosválasztás, az elmúlt ciklusban fizetőssé tett - ez persze így nem igaz - rendszerének egyértelművé tétele.” Nagyon félek, nehogy a következő uborkasalátatörvényben ez valamilyen határozott formában testet öltsön. Rátérve a konkrét törvényjavaslatra, az egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény módosítása: a Széll Kálmánterv és az Orbáncsomag célkitűzéseként tartalmazza a törvényjavaslat az úgynevezett
