Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
4121 alkotják meg, és akármennyit is konzultálnak a pedagógusokkal vagy a szakszervezetekkel, béremelés nélkül nem fo gja megoldani azt a helyzetet. Egyébként is, a politikában ez az életpályamodell kezdi azt jelenteni, hogy nyugodjatok meg, pénzt, azt nem tudunk adni, de valamit majd ki fogunk találni. Ezzel nagyon fontos lenne szakítani. A megszorítás nemcsak a pedagógu sok béremelését sújthatja, hanem ezek után ki tudja, hogy a felsőoktatásból is mennyi pénzt fognak kivonni. Szintén a megszorító csomagban, az Orbáncsomagban szerepelt ez is, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint 54 ezerről 30 ezerre csökk entenék az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban, ami egészen elképesztő drasztikus csökkentés lenne, és mindenképpen elfogadhatatlan, azzal együtt, hogy a költségtérítéses képzést pedig egyszerűen meg akarják szüntetni. Az iskolabezárás i hullám ugyanúgy folytatódik, ahogy a szocialista kormányzatok idején. A költségvetésben elkülönítettek ugyan 10 kisiskola újraindításának megfelelő összeget, azonban ahhoz képest, hogy ezt kommunikálták, hogy újraindítást szeretnének, ehhez képest ennek sajnos többszörösét zárják be még idén is, tehát még ebben a költségvetési évben is. Amikor az újraindítás lett volna a fő cél, ebben az évben is több iskolát zárnak be, mint ahány újraindul. A nemzet legfontosabb szereplői a pedagógusok, akik a jövő gener ációért leginkább felelősek, és a legfontosabb ágazat az oktatás gazdasági szempontból is, ezért nagyon kérem, hogy ne hagyják cserben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűl és! Megadom a szót Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynak, aki a kormány nevében kíván reagálni az elhangzottakra. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen önnek is, kedves képviselő asszo ny, hogy már nem először és mindig nagyon felelősségteljesen szól az oktatásügy kérdéseiről. Mi több, a megállapításainak a zömével is egyetértek, ami a pedagógusok fontosságát, az oktatásügy fontosságát illeti. Azt is osztom, hogy a bizonytalanság termész etesen nem jó, de az éremnek van egy másik oldala is. Az a tény, hogy ilyen sokáig húzódnak a közoktatási és a felsőoktatási, pedagóguséletpályára vonatkozó törvények és ezek kimunkálása, bizony azt is mutatja, hogy nem könnyű döntésekről van szó, és nagy on komoly mérlegelést igényel. Bevallom, elkövettem én is azt a hibát, hogy azt hittem, azt reméltem, hogy korábban tető alá tudjuk hozni, de a késés még nem olyan jelentős, ez év őszén a parlament tárgyalni fogja valamennyi törvényt. (8.40) Az, hogy sok mindenki beleszól, vagy ahogy ön mondta, a partvonalról bekiabál, meglátásom szerint ez is természetes. Ez egy olyan nagy rendszer, amely a 10 milliós lakosságnak körülbelül a felét érinti közvetlenül vagy indirekt módon - gyerekeket, szülőket , pedagógusokat, iskolai dolgozókat , így érthető, hogy a közélet, a politika szereplőit gondolkodásra sarkallja. S ahogy az Magyarországon szokás, mindenki azt hiszi, hogy ért a futballhoz és a pedagógiához. Bevallom, néha én is elszenvedem ezeket a taná csokat, amiket úgy kell megélni, hogy az én apámat is úgy nevelték, hogy verték a pedagógusok, mégis jó volt, és akkor érvelni kell a modern pedagógia érveivel, hogy azért ez nem így van. Félretéve a tréfát, néhány konkrétumra is reagálnék, amelyeket ön na gyon korrektül csokorba szedett, és valóban ezek jellemezték az elmúlt év történéseit. A tankötelezettséggel kapcsolatos korhatárok megjelenése természetes, hogy bizonytalanságot és aggodalmakat váltott ki, de a dolog lenyugodott. Miniszter úr a meghallgat áson kimondta a 16 éves kort, ez szerepel a most leírt törvénykoncepciónkban is, amelyet a kormány hamarosan tárgyalni fog, s azt hiszem, hogy ez nem is
