Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MURÁNYI LEVENTE (Jobbik):
4105 Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Valóban eljutottunk oda, hogy m ivel több felszólalásra jelentkező képviselő nincs, a részletes vita e szakaszát és ezzel együtt a vita egészét lezárom. Kérdezem, hogy Koszorús László gazdasági bizottsági alelnök úr kíváne most válaszolni a vitában elhangzottakra, vagy esetleg erre késő bb kerül sor. (Jelzésre:) Most nem kíván válaszolni. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Latorcai János) : Most a napirend utáni felszólalások következnek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Murányi Levente képviselő úr, a Jobbikképviselőcsoportból: “A magyar fájdalom 1 920. június 4e” címmel. Megadom a szót 5 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! MURÁNYI LEVENTE (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Francesco Nitti, az olasz miniszterelnök a négy nagy, a négy győztes hatalom egyikének v ezetője 1920. június 4én az aláírásokat követően azt mondta: “E kor a leggyalázatosabb lesz Európa történetében”. Vajon miért mondta ezt? Hiszen ő is végrehajtója volt annak a szörnyűséges ítéletnek, amit Magyarország felett hoztak. 1919. január 18án, am ikor az amerikai küldöttség Wilson elnök vezetésével megérkezett Versaillesba, elmaradhatatlan kísérője is jelen volt Wilson elnöknek, akit úgy hívtak, hogy House ezredes, azaz Mister Mandell House. Mister Mandell House volt az az ember, aki szoros kapcso latot tartott a Rothschildokkal. Mandell House volt annak a szabadkőműves szervezetnek a vezetője, amelyet úgy hívtak, hogy Skull and Bones of Order, azaz Koponya és csontok rendje. Mandell House mindenhova elkísérte Wilsont, és jellemző volt a kapcsolatuk ra, hogy ha valaki bement Wilson elnök titkárságára, hogy érdeklődjön, mi Wilson elnök véleménye erről vagy amarról, akkor azt mondták neki, hogy hagyja az elnököt, hiszen beteg, kérdezze meg House ezredest, hogy mi a véleménye a kérdésről Wilson elnöknek. Mi, magyarok, akiknek fáj Trianon, a legtöbb esetben megvetőleg szoktunk szólni Clemenceauról, Lloyd Georgeról és a többiekről azért, mert nekik tulajdonítjuk ezt a súlyos döntést. Tévedünk. A döntések a szabadkőműves világ részéről jöttek, ezek az emlí tett urak tulajdonképpen csak a részletek tárgyalásában vettek részt, és elsősorban reprezentációjukkal, illetve aláírásaikkal igazolták a világ politikai elitje felé a döntések komolyságát, jogosságát. Bogár László tanár úr azt mondta, hogy Trianon Mohács mellett a magyarság történetének legsötétebb szimbóluma. Szimbólum, igen, valóban, mert ha megvizsgáljuk történelmünket alaposabban, akkor rádöbbenünk, hogy Trianon nem csupán egy esemény volt, hanem egy folyamatot jelenített meg egy pusztító világerőről, amelynek hazánk mindig is útjában volt, van és lesz, és számára Magyarország felszámolásának ténye történelmi evidencia. Trianonban Magyarországot szinte megsemmisítették, szinte halálra ítélték. Elvesztették területének kétharmadát és lakossága nagy rész ét. Tulajdonképpen ezzel abból a státusból taszították ki, amely azt jelentette, hogy tulajdonképpen a hatodik méretű ország és erejű ország volt, és a tizenhatodikra vetették vissza. Mi, magyarok nem fogunk tudni ebbe belenyugodni soha. Elvártuk mindig is és elvárjuk a mindenkori kormányoktól, hogy ez ellen cselekedjen. A Horthyrendszerben egy napig nem maradhatott volna hatalmon az a kormány, amely nem foglalkozik Trianon
