Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
4069 hanem a távhő áráb a, illetve a KÁTrendszer változásába. Ez a történet nagyrészt az önkormányzatokról szól, tisztelt képviselőtársaim, és amikor hallgattam Kósa képviselőtársam indulatos szavait, amellyel ostorozta az erőművet üzemeltető tulajdonosokat, ezek a tulajdonosok nagyrészt az önkormányzatok. (21.40) Miképpen Józsa képviselőtársam mondta, ennek a történetnek van előtörténete, hisz nem máról holnapra alakult ki a kapcsolt, gázmotorral előállított áramtermelés. Szombathely városa mintegy 15 év alatt építette ki több s záz millió forintos beruházással azt a rendszert, amire ösztönözte a KÁT meglevő rendszere. Ezt azért mondom, mert 15 éves fejlesztéseket azért kéthárom hónap alatt kidobni az ablakon, illetve megváltoztatni a rendszerét, az egy nagyon veszélyes dolog, ez ért osztom képviselőtársaimnak azt a véleményét, hogy ezt sokkal megfontoltabban kell kezelni. Nagyon röviden: úgy működik a rendszer egy önkormányzatnál, hogy gázmotorfejlesztésbe fog, értékesíti az áramot, az értékesített áramot visszaforgatja a rendszer be, és így olcsóbban tudja szolgáltatni a fogyasztónak a távhőenergiát. Ezért mondom én, tisztelt képviselőtársaim, hogy nevezzük nevén itt a gyereket, a fogyasztó ebben az esetben a távhőt fogyasztó, és az ő távhőárába került vissza az a támogatási összeg , amelyet a gázmotor által előállított áramért kaptunk. Ha ezt most máról holnapra megváltoztatjuk, akkor nagyon érdekes problémák elé kerülnek a tisztelt polgármester kollégák. Ha kivesszük ezt a kompenzációs rendszert, ennyivel minimum meg kell emelni a távhődíjat, mert különben nem tudom finanszírozni a termelést. Ezért kérem én a tisztelt Országgyűlést, hogy jól gondolja át magának a rendszernek a működtetését, és ne eseti szabályozások ad hoc betoldozgatásával próbáljuk kezelni ezt a problémát, hanem k omplex módon kezeljük, mert előbbutóbb az a fogyasztó fogja meginni a levét ennek a kapkodásnak, akit pontosan megvédeni akar itt az összes frakció ebben a teremben. Köszönöm a figyelmet, képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : K öszönöm szépen. A következő hozzászóló Göndör István képviselő úr, MSZP. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt korábban mondtam - mert azt kérték tőlünk, hogy mondjuk el a szakmai érveinket. T isztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, azt már a vitából is érzik, hogy itt bennünket, országgyűlési képviselőket vesznek semmibe, mert csak vitatkozhatunk, de már se módosító javaslatot és semmit nem tehetünk ehhez az indítványhoz. Hogy folytassam a sort, kérem, gondolják végig, mi magunk is egyetértünk azzal, hogy szükség van a földgáztőzsdére, de ilyen alapvető kérdésnek a szabályozása, mint amikor azt mondja, hogy a szervezett földgázpiac szereplőjét az első pozitív mérlege után a hivatal vizsgálja, hogy a befektetései megtérültek, vagy sem, és ha megtérültek, akkor kötelezi ezt az engedélyest a részvényeinek az értékesítésére... - az Energia Hivatalnak ma is van olyan jogosítványa, amit egyébként gyakorol, hogy az energiaszolgáltatók esetében a költségst ruktúrájukat, annak növekedését, változását megvizsgálhatja. Szeretnénk tudni, hogy mit jelent vagy kinek az érdekében történik az a következő diverzifikáció, amikor azt mondja, hogy a földgázpiacot működtető részvénytársaságban az egyenként 10 százalé kot meghaladó hányadot köteles felajánlani a földgázszállításra korábban engedélyt szerzett társaságnak. Ezt itt már lehet vélelmezni, mert ma lehet tudni, hogy melyek azok a társaságok, akik rendelkeznek földgázszállítási engedéllyel, de vajon miért kell ezt az átalakítást, ezt az átrendezést tenni akkor, amikor a szervezett földgázpiaci működést 2013. január 1jére tervezik? Tehát ezért van bennünk kétely, hogy miért kellett ezt ilyen gyorsan, így kutyafuttában, ha nem másért, mint azért, hogy egyáltalán ne legyen lehetőségünk a véleményünk elmondására.
