Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
4055 törvénnyel, a törvényjava slat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével.” Melyik eset forog fenn? Arról van szó, hogy itt esetleg arra gondolnak, hogy vannak képviselők, akik az energialobbi emberei, és az energialob bitól kapnak fizetéskiegészítést? Vagy mi köze van a képviselői javadalmazásról szóló törvényi szabályozásnak a gáz, illetve villamosenergiatörvényhez? Meséljék már el! Ez, amit itt önök most megcsinálnak, ez egész egyszerűen a Házszabály lábbal tiprása. Önök fölszámolták az alkotmányosságot, és nagyon világosan az értésünkre adták ma, hogy az alapvető parlamentáris szabályokat sem tisztelik. Úgy jött be ez a módosító javaslat ma az alkotmányügyi bizottságba, hogy fizikailag sem volt kiosztva jó néhány bi zottsági tag számára. Nem lehet kabarét csinálni a parlamentből! Önök most ezt teszik. Nem lehet ilyen súlyú törvényeket semmilyen összefüggésben nem álló más törvényhez zárószavazás előtti módosítóként benyújtani! Szeretném önöket emlékeztetni egy 2003as eseményre, amikor az álbaloldali kormány a kórházprivatizációt próbálta keresztülhajszolni a parlamenten, Mádl Ferenc köztársasági elnök visszaadta az Országgyűlésnek politikai vétóval. Erre az akkori házvezetés úgy reagált, hogy gyakorlatilag megkerülve a politikai vétó intézményét, keresztülhajszolta újra vita nélkül ugyanazt a törvényjavaslatot. Akkor ezt az eljárást az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, egész egyszerűen azért, mert olyan módon szegte meg az álbaloldali kormány, illetve a pa rlamenti többség a jogalkotási szabályokat, a parlamentáris szabályokat, hogy az komolyan fölvetette a jogbiztonság sérelmét. Tekintettel arra, hogy ma még lehetőségünk van arra, hogy a jogbiztonság sérelme miatt Alkotmánybírósághoz forduljunk, természetes en ezt az itt önök által nyilván megszavazásra kerülő módosító javaslatot haladéktalanul el fogjuk küldeni az Alkotmánybírósághoz. Köszönöm szépen. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Balczó Zoltán alelnök ú r, Jobbik. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Természetesen ehhez a zárószavazás előtti módosító indítványhoz szólok hozzá, de előtte hadd kérdezzem meg azokat a fideszes, volt kisgazda képviselőtársakat, akik 19982002 között országgyűlési képviselők voltak: mi köze van egymáshoz a váltakozó áramú halászatnak és a dajkaanyaságnak? Tudja valaki a megoldást? Igen, a FideszkisgazdaMDFkormány alatt ez volt az első olyan salátatörvény, ahol ugyanabban a javaslatban terjesztették be a dajkaany aság intézményét és a váltakozó áramú halászatot. (Derültség az MSZP soraiban.) Mi ebben a gond? Nem az, hogy egy törvényben kell a kettőről vitatkozni, nem. Egy gond van ezzel: hogy egyetlen végszavazási lehetőség van. És hadd mondjam el, hogy önök, Kontr át államtitkár úr, hogy élnek ezzel vissza. (20.00) A következő történt: a büntető törvénykönyv szigorítását behozták csomagban, abban is teljesen eltérő kérdések voltak együtt, egy salátatörvény, de legalább a Btk.ról volt szó, és az úgynevezett lex Gárd a részt, amellyel - nem akarok ilyen vitát nyitni, csak egy mondatot mondok - a társadalom természetes immunrendszerének elnyomását oldották meg, a másik oldalról, helyesen, a büntető törvénykönyvet szigorították. Mi mit tettünk? Azt mondtuk: ez két eltérő dolog, tartózkodunk. Ettől kezdve mást sem hallunk, mint hogy “önök nem voltak hajlandók a büntető törvénykönyv szigorítását megszavazni”. Most annyiban léptek önök tovább, hogy amit 19982002 között betartottak, ott ezt koherenciazavarral lehetett a záró szavazáskor megtenni. Most behozzák ezt a teljesen új műfajt az utolsó pillanatban, amikor tehát a behozott részt még tartalmilag sem tudjuk értékelni. Úgyhogy azt hiszem, a Jobbik eddig azt jelezte, hogy a parlamenti munkában részt vesz, de ebben a helyze tben, ennek az elkerülésére, amit képviselői jogot sértőnek érzünk, amikor teljesen
