Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - Dr. Józsa István (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Győztek a bankok?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3999 pont egy évvel azután, hogy itt a pulpitu son a 29 pont keretében megígérte a nemzeti eszközkezelő létrehozását, felállítását. Azóta hétszer jelentették be különböző magas szinten, hogy ezt fel fogják állítani. Kíváncsiak vagyunk, hogy a törvény előkészítését követően mikor fog ez ténylegesen felá llni. Bejelentették, hogy az eszközkezelő mellett lesz mesterséges árfolyam 180 forint/svájci frankban, ami a számítások szerint 271 forintos törlesztést jelent 2015 után annak, aki véletlenül ezt találná választani. Úgyhogy nagyon meggondolandó, mennyit é r ez a 180 forint. Az viszont biztos, hogy júliustól feloldja a kormány az árverezési moratóriumot, tehát kilakoltatások lesznek ezrével. Ez a segítés? Kinek a segítése ez, tisztelt államtitkár úr? Nézzük át, hogy egy év halogatás után mit tett a Fideszko rmány a devizahitelesekért. Hibás gazdaságpolitikával, elhamarkodott nyilatkozatokkal sikerült háromszor bedönteniük a forint árfolyamát. Ez 2010ben 974 milliárd forintos többletkiadást jelent a devizahiteleseknek; az adósságállomány 19 százalékával siker ült megnövelni mindenkinek, nem csak azoknak, akiket most megsegítenek. A hibás különadók révén olyan pozícióba kerültek, hogy semmiféle megállapodásra nincs lehetőségük a bankokkal. Tehát ez az öt pont igazából azt jelenti, hogy minden teljesül abból, ami a bankokat védi, és semmi nem teljesül abból, ami a hiteleseket védené. Azt mondják, hogy megvédték a nyugdíjasokat is, s erre külön kormánybiztosságot hoztak létre. Hát nagyon megvédték: a 3000 milliárdot államosították, és most arról van hír, hogy minte gy 50 ezer nyugdíjas járandóságát akarják csökkenteni. Kérdezem, az eszköztelen eszközkezelő megtervezése közben észrevettéke már, hogy a gyakorlatilag mindenkivel és mindennel küzdelmet folytató Orbánkormány megint egy átmeneti és csak a bankoknak előny t jelentő megállapodást kötött. Maradte pénz a kasszában a MOLra kifizetett 500 milliárd után, hogy az eszközkezelőben eszköz is legyen, és lesze önök szerint egy működő szervezet, amely nemcsak ígéret marad, hanem ténylegesen segítséget nyújt a devizah iteleseknek? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Csak nagyon halkan és nagyon tiszteletteljesen kérdezem: hol voltak önök 2003ban, 2004ben, 2005ben, 2006ban, 2007ben, 2008ban, 2009ben és 2010 elején? (Taps a kormánypártok soraiban.) Azért kérdezem, mert mond anék két adatot: a lakosság devizahitelállománya 2002 második negyedévében, tehát az első Orbánkormány tevékenységének utolsó hónapjaiban 216 milliárd forint volt, 2010 második negyedévében, tehát a második Orbánkormány tevékenységének első napjaiban vi szont már elérte a 7233 milliárd forintot. Ez több mint 33szoros növekedés. Akkor miről beszélünk? Azt értem, hogy mindenféle kérdéseket felvet abban az ügyben, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, de hát itt volt az idő, ennyi év volt ennek megoldására, mé gis tehetetlenül nézték, hogy egy probléma problémahalmazzá növekedjen. Mi egy olyan megoldást javasoltunk, és egy olyan megoldás született, mely szerint az adósok, az állam és a hitelezők között tehermegosztás van, és ebből a bankok is kiveszik a részüket . Említette a rögzített árfolyamot. A rögzített árfolyam egy különbözet, ez egy elkülönített számlán van, ami után kamatot számolnak. Itt a három hónapos magyar bankközi kamatlábról van szó, ami alacsonyabb a piaci kamatnál, a bankoknak ezen tehát nem kele tkezik haszna. A gyűjtőszámlán halmozódó forrásokhoz és a gyűjtőszámla egyenlegéhez 2015. január 1je után lehet hozzáférni, addig a bankok ehhez a pénzhez nem tudnak hozzáférni.