Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3929 két számjegyű alkalommal itt az egyéves munkánk alatt, akkor azért csak láthatjuk azt, hogy ez a törvényjavaslati megfogalmazás teljes mérté kben az általánosságokra terjed ki. Valóban szép dolog az, hogy Balsai István képviselőtársam itt leredukálta a jogszabály érvényesülését csak egy bizonyos szegmensre, azonban nyilván az alkotmányban átfogó jelleggel lehet csak szabályozni, és az átfogó sz abályozás során, a későbbiek során majd lehet ezt másként is magyarázni, és lehet, hogy akkor már az előterjesztők se tudják megvédeni a saját álláspontjukat, és majd nyilván - ez is elhangzott már az általános vitában - kialakulhat itt a jövőben, a közelj övőben olyan gazdasági helyzet, illetve akár az, hogy közel sem jön be annyi bevétel, mint amennyit a kormány remélt volna ebből a megszorításból, ezért tovább fognak lépni, és bizony itt olyan általános szabályok kerülnek, annak a lehetősége kerül bele az alkotmányba, annak a megnyirbálása, amely olyan eredményre vezethet, amelyre gyakorlatilag ma még egyikünk sem mer gondolni. (22.00) Hiszen itt olyan alapdolgok kerülnek megvonásra, mint a nyugdíj. A nyugdíj csökkenthető lesz, akár szociális ellátássá ala kítható, illetve akár megszüntethető. Olvassuk és halljuk a nagyon logikusnak tűnő magyarázatokat ezzel kapcsolatban, de ebből a szabálymódosításból mi teljesen mást is ki tudunk olvasni, és általában mást tudunk kiolvasni, mint amit önök ebbe kizárólagoss ággal tudnak belemagyarázni. Egyik képviselőtársam már érintette, de lehet, hogy többen is mondták, hogy ilyen jellegű módosítás körülbelül a Rákosikorszak hajnalán volt, amikor a szerzett jogok elvételére adtak lehetőséget éppen a csendőrnyugdíjak vagy a Horthykorszak köztisztviselői nyugdíjainak a megvonásával. Ilyen lehetőség alkotmányos szinten nem volt ismert. Belemehetnénk abba, hogy szükséges vagy nem szükséges és mit kellene módosítani, egyet azonban látunk, hogy a 2. § oly mértékben sérti a jogál lamiságot, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom már emiatt nem tudja támogatni, hiszen létbizonytalanságot, jogbizonytalanságot okoz. Itt hivatkoznék arra is, hogy éppen a Fidesz mér kettős mércével véleményünk szerint nagyon nagy mértékben, hiszen a kom munista pártnyugdíjakhoz egyáltalán nem volt hajlandó soha hozzányúlni. Hányszor szavazták már le fideszKDNPs képviselőtársaink a kommunista pártnyugdíjakra vonatkozó jobbikos törvényjavaslatot, amely viszont teljesen más jogi alaphelyzetből indul, hisze n mi természetesen csak olyan nyugdíjasok nyugdíjához nyúlnánk hozzá, akik nem termelőmunkával, nem a munkában való valós részvétellel érdemelték ki azt, hanem a demokratikusnak egyáltalán nem mondható államhatalmat védték megkérdőjelezhető eszközökkel, ah ol a büntetőjogi felelősségre vonás már csak az elévülés miatt nem következik be. A FideszKDNP az elmúlt egy esztendőben folyamatosan kivédte ezen MSZPs vagy még korábban Magyar Dolgozók Pártjabéli - tehát az MSZP és az MSZP jogelőd pártjai tagjainak - pártnyugdíját. A kettős mérce véleményem szerint itt mindenképpen megfigyelhető. Amikor mi becsatoltuk ezeket a javaslatokat, akkor elsősorban a legutolsó, 5. sorszámú módosító javaslatunk volt a legfontosabb, amely gyakorlatilag egészében kiveszi az alkot mány 70/E. § (3) bekezdését. De éppen azért, mert Balsai István előterjesztő képviselőtársam kihangsúlyozta, hogy ez csak a rendvédelmi szervezetek tagjainak a nyugdíjára vonatkozik, éppen ezért mintegy teszt formájában kerültek be, hogy akkor nyugodtan ki vehetjük az özvegyi nyugdíjat alóla - adta be két képviselőtársam , hiszen Balsai István mindenkit megnyugtatott arról, hogy ez ezeket nem fogja érinteni. Ugyanígy került be a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj a kivételek közé, és ugyaní gy került be a bányásznyugdíj és az ezekkel kapcsolatos korkedvezményes nyugdíj is, hiszen Balsai István az előterjesztők nevében arról biztosította az ország közvéleményét, a magyar parlament tagjait, hogy ezek nem fognak a hatálya alá kerülni. Kérdezem é n akkor, ha valóban komolyan gondolja az előterjesztő, komolyan gondolja a kormányzati többség, hogy ezek ne kerüljenek be, ezekre ne vonatkozzon, akkor miért nem voltak hajlandók ezt megszavazni. Akkor nyilvánvalóan joggal teszi fel a kérdést az ellenzék és teszi fel a Jobbik, hogy ezeket miért nem vettük ki ezeknek a sorából, miért vonatkozik általános jelleggel és mindenkire, veszélyeztetve a jogállamiságot, veszélyeztetve a létbizonyosságot, azaz létbizonytalanságot fog okozni.
