Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP):
3893 már más kérdés, hogy a munkáltatók azok a legtöbb esetben, akik nem mernek, n em tudnak fogyatékos személyeket alkalmazni, mert nem rendelkeznek a megfelelő információval. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az a munkáltató rehabilitációs jár adékot köteles fizetni, aki legalább 20 főt foglalkoztat, és a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el az 5 százalékot. (19.40) Ez a kötelező foglalkoztatási szint. Ebből levezetve az állami és a közigazgatási szféra, il letve a versenyszféra több ezer, ha nem tízezer fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű munkavállalót tudna alkalmazni, rehabilitációs hozzájárulás helyett munkabért fizetve. Újra hangsúlyozom, hogy rá kell lépni arra az útra, ami minél több embernek é s fogyatékos személynek munkát tud adni, tisztességes munkabért biztosítva a nyugdíj és egyéb támogatások helyett. Sokszor mondjuk azt is, hogy a fogyatékos személyekhez kapcsolódó bármilyen befektetés hosszú távon megtérül adók és járulékok formájában. Ez úton is ismételten kérem a kormányt és képviselőtársaimat, hogy olyan törvényt hozzunk létre, amely megfelelő garanciákat ad arra nézve, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása során megfelelő feltételeket és akadálymentes munkahelyeket is biztosít. Hogyha nem tudnak munkát kapni a fogyatékossággal élők vagy az eddigi rokkantnyugdíjasok, akkor a róluk való gondoskodást is biztosítania kell az államnak. Ezt is törvényben kell rögzíteni. Mindannyian tudjuk, hogy a jövőben rohamosan emelkedik az eltartottak száma, és ezzel párhuzamosan csökken az aktív korúak aránya. Mindannyian látjuk, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, különösen az aktív, fogyatékossággal élő emberek, illetve a még munkaképes, de korengedményes nyugdíj révén inaktívvá váló állampol gárok nélkül. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője. BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kénytelen vagyok nagyon komolyan vitába szállni Tapolczai Gergely képviselőtársammal. Ugyanis pontosan így lesz inkonzisztens az alkotmány, egyik helyen adnak jogot arra, illetve biztosítják az alapvető jogot, mondjuk, az özvegyeknek, árváknak és a többi, ezen a helyen pedig lehetőséget adnak a rra, hogy mindezt elvegyék. Tehát mi azért adtuk be ezeket a módosító javaslatokat, ugyanis a kormány és a FideszKDNP folyamatosan azt hangoztatja, hogy nem kívánnak a bányásznyugdíjakhoz nyúlni, nem kívánnak a korengedményesekhez nyúlni, a rokkantakhoz, illetve özvegyekhez. Hát, mi beadtuk, hogy akkor lássuk, valóban nem akarnake. Mindegyiket leszavazták. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy igenis a hosszú távú terveikben az szerepel, hogy lehet, hogy most a rendvédelmi dolgozók, aztán majd szépen sorban min denki. Ezt bizonyítja az is, hogy az indoklásban felhozzák azt a példát, akikre mondjuk, nem vonatkozik majd adott esetben ez, és kivételt lehet tenni, ilyenek például a 40 éves szolgálati viszonnyal rendelkező nők. Nem azt hozták fel, hogy az özvegyi nyug díjban részesülők vagy a bányászok, hanem az önök által behozott 40 éves szolgálati viszonnyal rendelkező nők. Tehát ezt szeretném visszautasítani, ez nem megfelelő magyarázat arra, hogy miért nem fogadták el, hiszen pont ettől a javaslattól egyszerűen ért elmezési problémák vannak az alkotmányban. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Horváth András Tibor, az MSZP képviselője. HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP) :
